Nem a médiatörvénnyel kezdte előadását a magát filozófusként, liberális értelmiségiként aposztrofáló profeszszor, hanem azzal, hogy kétharmados többsége nyomán fülkeforradalmat hirdet a kormány, amely ennélfogva nem is lehet konzervatív. A jobboldali forradalom egyik lényeges eleme, hogy kriminalizálja az utóbbi húsz évet, az elődök tevékenységét. A fi lozófusok elleni támadás igazi célpontja is Heller szerint Magyar Bálint volt szabad demokrata oktatási miniszter. A kormány továbbá – folytatta az előadó – nem tanúsít önmérsékletet, nem törekszik az árkok betemetésére, sajátos központosító és centralizáló hatalomfelfogásából következően egy olyan „bábot” nevezett ki államfőnek, aki „nem ír és nem beszél jól magyarul”. (A fideszesek intervenciója nyomán Heller helyesbített, lehet, hogy Schmitt Pál jól beszél és ír, de munkatársi gárdája bizonyíthatóan nem.) Aztán sorolta az előadó tovább: visszamenőleges törvényalkotás a végkielégítések megadóztatására, ennek nyomán az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása, az alkotmány sorozatos módosítása, a magánnyugdíjpénztárak államosítása és végül a médiatörvény, amelyet Heller teljes egészében elutasít. A Médiatanács összetételét különösen hevesen bírálta, anomáliának nevezte.

A hozzászólók közül elsőként Morvai Krisztina támadt rá Hellerre, azt kérdezvén, hol volt, amikor a Gyurcsány-kormány a „békésen tüntető tömegre lövetett”, rengeteg embert megkínzott, amire a filozófusprofesszor azt válaszolta, hogy a jobbikos képviselő „fi kciókat terjeszt”. A fideszes Schöpfl in György szerint szó sincs kriminalizálásról, a jogállam működik, s megkérdezte: ha a fi lozófusok elleni eljárás tündérmese, ahogy Heller állítja, amit a jobboldali sajtó talált ki, nem volna-e jobb mégis egy olyan sajtótörvény, ami az ilyesmit megakadályozza? A feladott labdát azonban a zöldek frakciójának társelnöke, Daniel Cohn-Bendit azonnal védhetetlenül ütötte vissza: ha így gondolkoztak volna az Egyesült Államokban, a Watergate-ügy soha nem pattan ki. A szintén fideszes Hankiss Ágnes és Bagó Zoltán „igen szomorúan” hallgatta Hellert, aki szerintük elfogult, a tényeket elferdítő, az államfőt sértő nyilatkozatot tett. A kulturális bizottságba delegált Bagó még azt is felhánytorgatta, hogy Heller „nem él életvitelszerűen több mint harminc éveMagyarországon, ezért nem érti, mi zajlik”. Erre a megjegyzésre több nyugat-európai képviselő is a fejét fogta.

Az EP a jövő héten ismét szavazni készül a magyar médiatörvényről, s az a kis többség, amely már februárban kialakulni látszott a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal részvételével, több változtatást akar, mint amit a bizottság eddig kért.

A magyar parlament megkezdte a médiatörvények módosításának tárgyalását. A kormány az Európai Bizottsággal történt megállapodásnak megfelelően négy ponton változtatja meg a törvényt. A vitában az ellenzéki pártok közölték, még módosított formában sem támogatják a médiatörvényeket. Az MSZP és az LMP továbbra is kritikusnak tartja, hogy a Médiatanácsban csak a Fidesz jelöltje kaptak helyet. A módosításról várhatóan két héten belül szavaz a parlament. (B. I.)

Heller Ágnes