Jövő év elejére egyetlen holdingba szervezi a magyar vasutat, a busztársaságokat és a fővárosi közlekedési vállalatot az Orbán-kormány – jelentette be tegnap Navracsics Tibor közigazgatási miniszter.

A hazai közösségi közlekedés feneketlen kútja így tengerré szélesedik. A kormány mindenesetre jó nagy vödörrel készül a partjára. Az elkövetkező három évben összesen 162 milliárd forintot szeretne kimerni belőle. Gazdasági elemzők szerint nem is lenne lehetetlen vállalkozás. A vasúton utazóknak alig 15 százaléka vált teljes árú jegyet, a többiek élnek a 43 különféle jogcímen igénybevehető kedvezmények valamelyikével. (S nincs ez másként a Volán és a BKV járatain sem.) Az állam 181 milliárd forint támogatást nyújt a vasúttársaságnak az idén. Csakhogy Európa egyik legsűrűbb, ám rendkívül rossz hatásfokkal működő vasúti hálózatán ez sem segít. A vállalatcsoport lehívott hitelállománya tavaly decemberben meghaladta a 291 milliárd forintot. AMÁV saját számításai szerint az évi 360–380 milliárd költség 80 százaléka azonban nemigen változtatható tételekből áll össze.

Nem sokkal jobb a helyzet a Volán-társaságoknál sem. Az 59 cégből álló vállalat az idén 27 milliárd forint költségvetési támogatást kap. A naponta csaknem négymillió utast szállító cég járműparkja vészesen elöregedett. De a fővárosi tömegközlekedésről sem mond sok jót a Nemzetgazdasági Minisztérium összegzése. A BKV az idén 32 milliárdos állami normatíva mellé további 19 milliárdot kap a kormánytól, de ez még az idei 25–30 milliárdos folyó fizetési hiány megoldására sem elég. A cég banki adósságállománya tavaly elérte a 77 milliárd forintot, amelynek törlesztése egyre nehézkesebben sikerül. Az új Széll Kálmán-csomag részleteinek ismerője szerint a gazdasági tárca számol a MÁV és a BKV adósságrendezésének költségeivel. Ám a konszolidáció feltétele az állam többségi tulajdonlása a holdingban, míg a fennmaradó részen a piaci szereplők osztoznának. A fővárosnak nem osztanának lapot. Hosszú távon a közösségi közlekedés bizonyos elemeinek privatizációját is elképzelhetőnek tartja a tárca, ha ennek révén csökkenthetőek lennének a jegyárak.

Néhány elemző viszont arra figyelmeztet, hogy a holdingalakítás éppenséggel a strukturális átalakítás ellen hat. A szocialista tervgazdaságot idézi az a megoldás, hogy egy központból határozzák meg, hogy hol, milyen típusú és intenzitású közösségi közlekedésre van szükség. S közben a megtakarítás mértéke is elmaradhat a várttól. A párhuzamosságok felszámolása aligha hoz 162 milliárdot. A személyszállítási kapacitások csökkentéséből, illetve a menetrendek összehangolásából legfeljebb 5–8 milliárd forint jön össze. Az azonos feladatkörök összevonásán – a közös karbantartás, az üzemeltetési informatika, a könyvelés, a személyzetgazdálkodás – se takarítható meg sokkal több. Sokat spórolhatnának viszont az egységes tarifa- és jegyrendszer kialakításán, az utazási kedvezmények drasztikus megkurtításán, illetve a kevéssé kihasznált vasúti vonalak levágásán.

Az állam 181 milliárd forint támogatást nyújt a vasúttársaságnak az idén