Az Orbán-csomag rejtett tartalma és a 26 pontos terv
A korkedvezményes nyugdíjba vonulás szigorítása miatt a rendőrök, tűzoltók részéről várható rohamot úgy kívánja megelőzni a kormány, hogy két héten belül parlamenti döntéssel felfüggeszthetik a nyugdíjjogosultság elbírálását. A rokkantnyugdíjasok közül a munkaképesnek nyilvánítottaknak közmunkában kell részt venniük: ez akár a privát szektorban működő cégeknél is történhet, irodai munkát kínálhatnak fel nekik, viszont a nyugdíj helyett kapott juttatásuk után adót kell majd fizetniük. A nettó pozíciójuk tehát romlani fog.
Ugyanígy mind több munkanélkülit akarnak bevonni a közmunkaprogramokba: nagy tömegeket mozgathatnak meg az állami infrastrukturális beruházások. Akár 300 ezer fővel is bővülhet így a közmunkaprogramban részt vevők száma. Az álláskeresést hivatott ösztönözni az is, hogy a munkahely elvesztése miatt kapott segély három hónapra szól csak, míg a közmunkaprogramban szerzett jövedelem után szintén adózni kell, így itt is a nettó pozíció romlásával lehet számolni.
A gyógyszerkasszánál nem mondott le a kormány arról, hogy hatóanyag-alapú recepteket írjanak fel az orvosok, ettől százmilliárd forint megtakarítást remélnek. A gyártókat, kereskedőket sújtó intézkedéseket viszont a tervek szerint nem hagynák átgyűrűzni a fogyasztói árba, s ha eredménytelenül zárulna a tárgyalás az érintett cégekkel, akár árbefagyasztásról is dönthet a kormány.
A válságadók csak látszólag ragadnak be az idei szinten a rá következő években: a kormány ezt tárgyalási alapnak tekinti, s ha a cégek vállalják, hogy társasági adóban befizetik a különadóból várt összeg 50-60 százalékát, akkor a kormány eltekint a különadótól.
A közösségi közlekedésben a MÁV és a BKV teljes szanálására a jövő év elején kerülhet sor, onnantól viszont piaci alapon kell majd működtetnie a cégeket a menedzsmentnek. Az átalakításoktól a jegyárak 30 százalékos csökkentését is várják.
Az oktatási csomag része az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek radikális (akár ötvenszázalékos) csökkentése, s a lehetőségek közt – a diákhitel mintájára – veszik számba, hogy ezt a pénzt a hallgató később visszafizesse az államnak. Cserébe félévente 30 ezer diák külföldi ösztöndíját vállalná át a kormány.
A Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kedden bemutatott Széll Kálmán Terv irányát az elemzők jónak tartják, a részleteket viszont többen hiányolták. A forint gyengült a bejelentések után, és néhány tőzsdei részvény is megingott, mindenekelőtt a gyógyszeripari cégeké.
Mind a Fidesz, mind a KDNP az államadósság csökkentését és az államháztartás egyenlegének javítását hangsúlyozta, ez utóbbi a tervek szerint jövőre 550, 2013-ban 900 milliárd forinttal kedvezőbb volna. Mesterházy AttilaMSZP-elnökmegszorításokra és adóemelésre számít, szerinte az eddigi rossz gazdaságpolitikát az adózókkal akarják megfizettetni. Az LMP ködösítésnek és hitegetésnek tekinti a tervet, a Jobbik pedig „széllelbélelt” kísérletnek minősítette.
A kormány huszonhat pontja
EGÉSZSÉGÜGY
1. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
2. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintnyi forrást tartalmaz egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni erre. „A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze." Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, „a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni." Ehhez meg kell vizsgálni, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét. Az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére vagy akár tömegsportprogramokra.
OKTATÁS
3. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket.
4. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
5 . 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
Rendelkezésre álló forrás: az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre.
Az új közoktatási törvény az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítja le. „Föl kell kínálni a fiatalok számára, hogy választhassanak, folytatni kívánják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak." Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába, mert „nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől, eseti döntéseitől".
A felsőoktatási rendszerben is tervszerűen érvényesíteni kell az államadósság csökkentését. Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítják meg, a képzés belső összetételéről szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket.
Lapunkat úgy tájékoztatták: az általános iskolák „államosítása" már eldőlt, de a finanszírozási kérdések „még nem tisztultak le", ezért csúszik a bejelentés.
NYUGDÍJ
6. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására.
7. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.
8. 2011. július 1-jéig a közigazgatási tárca megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
9. 2012. január elsején hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével -, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is.
MUNKA
10. 2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat.
11. 2011. július 1-jéig megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
12. 2012. január 1-jéig méltányos módon felülvizsgálják a korábbi rokkanttá minősítéseket. 13. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forint forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.
A jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, amellyel Magyarország sereghajtó az EU-ban, tíz éven belül 70 százalékosra emelik.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
14. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
15. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, megkezdődik a közösségi közlekedés konszolidációja, aztán új díj- és kedvezményrendszer lép életbe.
16. 2013. január elsejétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
17. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forintot tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra. Így az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását is.
VÁLLALKOZÁSOK
18. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséshez vezetnek.
19. 2011. december 31-ig a közigazgatási tárca megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárásokat felgyorsítják.
20. Az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintot tartalmaz vállalkozásfejlesztésre és a vállalkozások támogatására.
MEGÉLHETÉS
21. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a BM kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
A devizahitelek törlesztése sok család esetén már a megélhetést fenyegeti. A védelmükben fontos, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány például hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket.
ÁLLAM
22. Az állami vezetők, miniszterek szabadsága évi negyvenről húsz napra csökken mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
23. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának mértékét a 2011-es szinten, mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
24. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. A terv szerint az új alkotmány közpénzügyi passzusai az államadósság maximumát a hazai össztermék 50 százalékában határozzák meg.
25. 2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. A közbeszerzésből kitiltják az offshore cégeket.
26. 2014-től kétszáz fős lesz az Országgyűlés.