„Nincs varázspálca a kezünkben”
Huszonhat pontos reformcsomagot jelentett be tegnap Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesMatolcsyGyörgy nemzetgazdasági miniszterrel közösen az Aranytíz Művelődési Központban, a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, de nem a pódiumon, hanem a vendégek között foglalt helyet. Fideszes források szerint azért nem ő jelentette be a nagy várakozásokkal kísért gazdasági csomagot, mert annak népszerűtlen intézkedései is lesznek, s nem szerette volna, hogy ezek „ráégjenek”.
– A szocialista kormányok receptje: 2006 óta hat megszorítócsomag sokkolta a gazdaságot és a társadalmat. A megszorítások politikája nem vezet sehová, zsákutca. De a zsákutca mellett van egy nyitott végű utca is, ez pedig a szerkezeti átalakítások politikája. Amire szükség van, az a szerkezeti átalakítások sora – hangoztatta a rendezvényen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A reformokat a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és a fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával a kormány már megkezdte. Leszögezte: csökkenteni kell az államadósságot, mely béklyó a gazdaságon, megakadályozni annak újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot.
„Nincs varázspálca a kezünkben. Az elkövetkező másfél egy évben kíméletlen és szakmailag pontos reformprogramot kell végrehajtanunk” – mondta ezek után Matolcsy György. Szerinte azért nevezik strukturális reformoknak az intézkedéseket, mert a végrehajtásukhoz idő kell, nem szabad hinni „az olyan szirénhangoknak, hogy pillanatok alatt csilingelhetnek a forintok és az eurók”. A miniszter „óriási gazdaságtörténeti eredménynek” nevezte, hogy „nem ortodox, hanem szokatlan módon”, de sikerült konszolidálni a magyar gazdaságot 2010-re, 2011-re és 2012-re. Most pedig hosszúhosszú elemzések után, „miután a kút mélyére néztek”, megtalálták a bajok gyökerét, vagyis az államadósságot, amit „meg kell támadni”. 2014 végére – így Matolcsy – a bruttó hazai termék 65–70 százalékára csökkenthető az államadósság. A magánnyugdíj-pénztári vagyon nagyjából 63 százalékát tudják államadósság-csökkentésre fordítani. „A 82 százalékos szintről le tudunk jönni 76-77 százalékos szintre”, mondta a miniszter, hozzátéve: az intézkedések 2012-ben 550 milliárd forinttal, 2013-ban és 2014-ben pedig 900 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. A tervvel megalapozható a 4–6 százalék közötti gazdasági növekedés, ez pedig megalapozza a 300 ezer foglalkoztatottal magasabb szintet. Matolcsy György bejelentette: mivel nem születettmegegyezés a bankokkal, a bankadót „három évre, teljes összegben fogják beszámítani”, ez összesen 180 milliárd forint. 2013–2014-ben még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra a társasági adó általános szintje, de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték, és ezt a bevételt is államadósság-csökkentésre fordítják.
Matolcsy György beszéde után az eseményen megjelenteket fogadásra invitálták azzal, hogy Orbán Viktor ott tájékoztatja a résztvevőket a terv részleteiről, de oda az újságírók nem voltak hivatalosak.
A kormány huszonhat pontja
EGÉSZSÉGÜGY
1. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
2. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintnyi forrást tartalmaz egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni erre. „A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze.” Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, „a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni.” Ehhez meg kell vizsgálni, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét. Az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére vagy akár tömegsportprogramokra.
OKTATÁS
3. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket.
4. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
5 . 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
Rendelkezésre álló forrás: az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre.
Az új közoktatási törvény az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítja le. „Föl kell kínálni a fiatalok számára, hogy választhassanak, folytatni kívánják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak.” Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába, mert „nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől, eseti döntéseitől”.
A felsőoktatási rendszerben is tervszerűen érvényesíteni kell az államadósság csökkentését. Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítják meg, a képzés belső összetételéről szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket.
Lapunkat úgy tájékoztatták: az általános iskolák „államosítása” már eldőlt, de a finanszírozási kérdések „még nem tisztultak le”, ezért csúszik a bejelentés.
NYUGDÍJ
6. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására.
7. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.
8. 2011. július 1-jéig a közigazgatási tárca megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
9. 2012. január elsején hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is.
MUNKA
10. 2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat.
11. 2011. július 1-jéig megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
12. 2012. január 1-jéig méltányos módon felülvizsgálják a korábbi rokkanttá minősítéseket. 13. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forint forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.
A jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, amellyel Magyarország sereghajtó az EU-ban, tíz éven belül 70 százalékosra emelik.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
14. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
15. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, megkezdődik a közösségi közlekedés konszolidációja, aztán új díj- és kedvezményrendszer lép életbe.
16. 2013. január elsejétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
17. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forintot tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra. Így az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását is.
VÁLLALKOZÁSOK
18. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséshez vezetnek.
19. 2011. december 31-ig a közigazgatási tárca megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárásokat felgyorsítják.
20. Az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintot tartalmaz vállalkozásfejlesztésre és a vállalkozások támogatására.
MEGÉLHETÉS
21. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a BM kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
A devizahitelek törlesztése sok család esetén már a megélhetést fenyegeti. A védelmükben fontos, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány például hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket.
ÁLLAM
22. Az állami vezetők, miniszterek szabadsága évi negyvenről húsz napra csökken mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
23. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának mértékét a 2011-es szinten, mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
24. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. A terv szerint az új alkotmány közpénzügyi passzusai az államadósság maximumát a hazai össztermék 50 százalékában határozzák meg.
25. 2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. A közbeszerzésből kitiltják az offshore cégeket.
26. 2014-től kétszáz fős lesz az Országgyűlés.
Az Új Széchenyi Terv 57 milliárd forintot tartalmaz a közigazgatás átszervezésére. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat szabnak, ezért a jövőben csak kormányzati engedéllyel lehetséges számukra a hitelfelvétel. Az önkormányzatok finanszírozásának átfogó reformja keretében a helyi adók szerepét újraszabályozzák.
