Ötöt egyetlen csapással? Nő a szlovák 'patkány' bűnlajstroma
A legfelsőbb szinten rendelték el a hírzárlatot Magyarországon Jozef Rohác elfogása ügyében, s meglehet, most okkal mutogatnak „felfelé” az ügyben eljáró nyomozók és ügyészek. Már az is épp elég kínos volt, hogy tavaly októberben Rohác mosolyogva kisétálhatott a Fővárosi Bíróság kapuján, miután nem jogerősen két év börtönt kapott robbanóanyaggal visszaélésért a Seres Zoltán „vállalkozó” sérelmére 1997 nyarán elkövetett robbantásos merényletkísérletben játszott szerepéért. Az ügyész emberölés kísérletével is vádolta, a bíró azonban e vádpont alól felmentette. Az ügyész azonnal fellebbezett, de miután Rohác az ítélethirdetésig már pontosan két évet ült előzetesben, szabadon távozhatott.
Mélyütés volt ez azoknak a rendőröknek, akik akkor már több mint tíz éve vadásztak rá, de különböző okok miatt nem foghatták el. A BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda operatív tisztjei pontosan tudták, hogy a magyar rendőrség különböző egységeinek szekéraljnyi bizonyíték van a birtokában, s ezek összekötik Jozef Rohácot a 90-es évek végének megoldatlan robbantásaival, mégis kénytelenek voltak végignézni, ahogy a „fogorvos” mosolyogva sétál ki a bíróságról, majd elhagyja az országot.
„Hazamegyek Lévára”, mondta Rohác, és ez esetben igazat mondott. Február 18-án a Fővárosi Bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján Léván vette őrizetbe a szlovák rendőrség. Pedig csak kevesen fogadtak volna arra, hogy magyar kérésre még egyszer valaha rendőrkézre kerül a robbantómester, akinek a kiadatását 2008-as prágai elfogásakor Szlovákia is kérte, csak később, mint Magyarország, ezért a csehek a magyar kérést teljesítették.
Rohác volt a 90-es évek legkeresettebb robbantómestereinek egyike. Dolgozott alvilági csoportoknak – hivatalosan meg nem erősített hírek szerint az ő megbízásukat teljesítve repítette a levegőbe a rendőrségen a hazai alvilág számos vezéralakját eláruló, illegális olajüzletekben érdekelt Boros Tamást. És dolgozott a SIS-nek, a Meciar-kormány idején Iván Lexa vezetésével egyebek között Magyarország uniós csatlakozásának lassításáért, a magyar belső rend és közbiztonság megzavarására Omega művelet fedőnéven titkos műveleteket szervező szlovák titkosszolgálatnak is. Az Omega művelet részét képezhette az utóbb Rohácnak tulajdonított robbantások egynémelyike is. Úgy tudni, az egyik SIS által felügyelt raktárból (is) szerezte be Rohác a merényleteihez használt robbanóanyagot.
A titkosszolgálattal fenntartott kapcsolata miatt szinte mindenki biztosra vette, hogy a négy halálos áldozatot követelő és több mint húsz ember súlyos sérülését okozó Aranykéz utcai robbantás után megbízói likvidálták Rohácot. Barátait, megbízóit és az egykor ellene nyomozó rendőröket is meglepte 2008. októberi elfogásának híre. Állítólag ittasan, a forgalommal szembe hajtott be egy egyirányú utcába, majd a rendőröknek hamis cseh jogosítványt adott át, miközben szlovákul beszélt hozzájuk. Ez persze nyilvánvalóan a cseh és a magyar rendőrség nem túl sikeres fedő története. Rohác sem olyan ostoba, sem olyan részeg nem lehetett, hogy ennyi szarvashibát elkövessen. Nyilvánvaló, hogy elfogása több hónapon át tartó titkos nyomozás eredménye volt, a magyar és a cseh rendőrség (és valószínűleg a titkosszolgálatok) közös sikere.
A Népszabadság úgy tudja, az elmúlt években több nyomozócsoport többször is átnézte az Aranykéz utcai robbantás aktáit. Összevetették a bombamaradványokat és más bizonyítékokat a Seres Zoltán elleni merényletkísérlet után lefoglalt bombával, az 1998. március 12-én az FKGP Belgrád rakparti központja előtt talált pokolgéppel (a portás megzavarta a merénylőt, így az a robbantás elmaradt) és a másik három, „politikai indíttatású” robbantásnál használt bombák maradványaival. (Emlékeztetőül: 1998. március 16-án Torgyán József kisgazda pártelnök rózsadombi lakásánál, május elsején Szájer József [Fidesz] XVI. kerületi lakásánál, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép.) Úgy tudjuk, a bombák, illetve bombamaradványok szakértői vizsgálatai azt valószínűsítik, hogy a bombák egy részét egyértelműen Rohác készítette.
A rendőrség egyelőre konkrétumokat nem árul el, és arról sem beszélnek, hogy miért csak most, évekkel a merényletek után derült fény a bombák közti azonosságra.
