Mi fán terem a szittya rock?
Már maga a műfaj is nehezen keretbe foglalható. A rockszakíró szerint a „nemzeti rock” tulajdonképpen marketingcímke csupán. Tény ugyanakkor, hogy a műfaj támogatói a 2000-es években kialakult rockzenei stílusirányzatot, ezt a rock és a népzene keverékén alapuló hangzásvilágot nevezik nemzeti rocknak. Több, ehhez a műfajhoz tartozó, jelenleg is sikeres zenekar még szkinhedegyüttesként kezdte a karrierjét, sokan ezért is keverik öszsze a fasisztoid tartalmú zeneszámokat a nemzeti rockkal, hol ott látható, pontosabban hallható, hogy a nemzeti rocknak blues, hiphop és klasszikus rock válfaja is létezik.
A radikális jobboldali politikai élet szívén viseli a nemzeti rock sorsát, több ponton össze is fonódtak vele. A nemzetirock-együttesek egyik fő rendezvénye például az úgynevezett Magyar Sziget, amely a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet által életre hívott zenei fesztivál. Utóbbi szervezetet pedig Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője vezeti. De a Jobbik máskor is a nemzeti rock védelmére kelt.
Lenhardt Balázs, a radikálisok parlamenti frakciójának másik tagja nemrég közös sajtótájékoztatót tartott a műfaj egyik legsikeresebb képviselőjének, a Hungaricának a frontemberével. A politikus itt arról beszélt, hogy bár a Hungarica 2009-ben a Mahasz-toplista élére került, mert Nincs más föld, nincs más ég című lemezükből adták el az országban a legtöbbet, a kereskedelmi média mégsem játssza a számaikat. Lenhardt szerint ezzel a Kádár-korszak három t kultúrpolitikáját folytatják, vagyis –mint fogalmazott – a magyar médiában továbbra is léteznek elfogadott és tiltott előadók.
A Népszabadság Online videoriport-sorozatának legújabb epizódjában az érintettek és a szakértők is megszólalnak. Kiderül, hogy mit is jelent a Jobbik kulturális szabadságharca, és miért érzik elnyomva magukat a nemzeti rock képviselői.