Hetedíziglen vizsgálják a King’s Cityt
A Fejér Megyei Bíróságon pénteken folytatódott az a polgári per, amelyben az MNV Zrt. a 2008-ban megkötött sukorói telekcsere-szerződés érvénytelenítését kérte. Ezúttal Benedek Fülöpöt, a vagyonkezelő akkori vezérigazgató-helyettesét hallgatták meg tanúként, aki azt mondta, nem volt kellően előkészítve az előterjesztés, amely alapján a Nemzeti Vagyontanács áldását adta az ingatlancserére.
Mint ismert, a King’s City néven elhíresült idegenforgalmi beruházás befektetőit képviselő, magyar-izraeli állampolgárságú Joáv Blum 2008-ban a Nemzeti Vagyontanács jóváhagyásával a tulajdonában lévő három Pest megyei gyümölcsösét elcserélte a magyar állam hetvenhektáros sukorói ingatlanára.
Benedek a tanúvallomásában azt mondta, komoly aggályai voltak azzal kapcsolatban, hogy a vagyontanácsi döntés időpontjában Joáv Blum jogerősen bejegyzett tulajdonosa volt-e a cserében érintett Pest megyei ingatlanoknak, illetve az államnak szüksége volt-e a pilisi és albertirsai földek teljes területének megszerzésére a tervezett M4-es autópálya megépítéséhez. Benedek közölte, a vagyontanácsi előterjesztést ugyan nem írta alá, ám a kételyeit nem jelezte a tanácstagoknak.
A sukorói kaszinóberuházás ügyében eddig összesen hét jogi eljárás indult, amiből mostanáig kettő zárult le jogerősen. Elsőként Joáv Blum fordult a bírósághozmég 2009-ben,miután a sukorói jegyző érvénytelenítette a lakcímkártyáját, amely szerint az üzletember állandó lakosként jelentkezett be a velencei-tavi településen. A közigazgatási perben a Fejér Megyei Bíróság a jegyzőnek adott igazat. A döntés nyomán a Székesfehérvári Városi Ügyészség vádat emelt Blum ellen közokirat-hamisítás miatt arra hivatkozva, hogy nem tartózkodott életvitelszerűen Sukorón.
A Sukoró-ügy legismertebb része a Központi Nyomozó Főügyészség által 2009 áprilisában indított büntetőeljárás: a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt folyó nyomozás során eddig hat személyt gyanúsítottak meg –köztük Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. egykori vezérigazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkárát, továbbá V. Bálintot, Joáv Blum jogi képviselőjét. A gyanúsítás alapját azok az ingatlan-értékbecslések jelentik, amelyek a főügyészség megbízásából készültek, és amelyek szerint a telekcsere-szerződés előtt Blum Pest megyei ingatlanait aránytalanul felárazták, míg a sukorói állami földeket jelentősen alulértékelték. A nyomozó hatóság álláspontja szerint az ügylet megvalósulásával 1,3 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot. A közelmúltban a Kehi feljelentése alapján újabb nyomozást indított a nyomozó főügyészség, ezúttal a kaszinókoncessziós pályázat miatt.
A telekcsere-szerződésben foglaltak nagy része egyébként a mai napig nem teljesült. Ezzel összefüggésben eddig három bírósági eljárás indult, ebből kettőt Joáv Blum kezdeményezett. Az első már le is zárult: a Fejér Megyei Bíróság egy közigazgatási per keretében elutasította az üzletember keresetét, amelyben a Fejér Megyei Földhivatal határozatának megváltoztatását kérte a bíróságtól. A földhivatal ugyanis nem volt hajlandó bejegyezni Blum tulajdonjogát a sukorói ingatlanra arra hivatkozva, hogy nem történtek meg a telekcsere-szerződésben előírt telekalakítások.
A Sukoró-ügy egyik legizgalmasabb fejezete tavaly februárban kezdődött szintén a Fejér Megyei Bíróságon: az akkor indult polgári perben az MNV Zrt. felperesként a telekcsere-szerződés érvénytelenítését kérte. A vagyonkezelő arra hivatkozva kezdeményezte a kontraktus semmissé nyilvánítását, hogy a szerződés több jogszabályba ütközik, s az ügyészségi ingatlan-értékbecslések alapján megállapítható a feltűnő értékaránytalanság is.
A fehérvári per érdekessége, hogy a nyomozó főügyészség által folytatott büntetőeljárásban gyanúsítottként szereplő személyek – akiknek a vallomásait a hatóság szigorúan titkosan kezelte – a nyilvános polgári perben tanúként minden apró részletre kiterjedő vallomást tettek az ügyről. A per egyébként nagyon lassan halad, a bíróság első menetben a csereszerződés jogszerűségét vizsgálja, így egyelőre még nem került szóba, hogy a csereingatlanokról készült hivatalos értékbecslések közül melyik állhat legközelebb a valósághoz.
