A közmédiumok csaknem háromezer dolgozója januártól került át a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz, innentől kezdve ők szervezetileg már nem a korábbi anyaintézmény, hanem az alap dolgozói. A Magyar Televízióban, a Duna TV-ben és a Magyar Rádióban kevesebb mint 50 dolgozó maradt a vezérigazgatókkal, ezek a csontvázintézmények műsort már nem gyártanak, csak kialakítják a csatornák profilját, és ehhez rendelik meg a különböző produkciókat a műsorszolgáltató alaptól. A közszolgálati médiumok közös hírcentrumát a Magyar Távirati Irodán belül hozták létre. Az eredeti elképzelések szerint az MTI-ben 70 fővel alakították volna ki ezt a központot, a végleges létszám azonban 180 fő lett.

Ahogy azt Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója lapunknak korábban elmondta, az alap vezetésével folytatott tárgyalások során az a megállapodás született, hogy a hírügynökség munkatársai közül mindazok a hírközpontnál maradnak, akik hírkiadási joggal rendelkeznek, mert ez egy sajátos műsorszolgáltatói feladat. Így csaknem száztíz MTI-s maradhat az anyaintézménynél, ezen kívül a két közszolgálati tévé híradóinak és a közszolgálati rádió Krónikájának vezérkara kerül át a hírcentrumhoz. Emellett hozták létre az MTI-ben a négy közszolgálati intézmény közös internetes portálját, valamint egy olyan részleget, amely a hosszú távú és stratégiai tartalomfejlesztésre koncentrál.

Az átalakítás miatt a négy közszolgálati médiumban működő tíz szakszervezet a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult. Keresetükben azt írják, hogy a médiaszolgáltatási alap mulasztást, jogsértést követett el, mert a munka törvénykönyvének előírásaival ellentétben az alap munkavállalóit érintő rendelkezésekről sem az üzemi tanácsokat, sem a szakszervezeteket, sem a munkavállalókat nem tájékoztatta. Ezért annak megállapítását kérik a bíróságtól, hogy „a hírcentrum kialakításával kapcsolatos munkaszervezet létrehozását célzó munkáltatói intézkedés érvénytelen”. Amennyiben a bíróság a szakszervezeteknek ad igazat, akkor a hírcentrum kialakításával kapcsolatos eddigi munkajogi lépések, átszervezések, szerződésátalakítások, áthelyezések hatályukat vesztik.

Lázár András, a bírósághoz forduló tíz szakszervezet ágazati elnöke lapunknak azt mondta, amennyiben a bíróság megsemmisíti a munkáltató eddigi intézkedéseit, úgy kezdeményezni fogják, hogy az alapnál és a közszolgálati intézményeknél a szakszervezetek bevonásával gondolják újra a hírcentrum kialakításának tervét, szerinte ugyanis a hírcentrum megszünteti a közszolgálati hírműsorok sokszínűségét.

Szabó László, a médiaszolgáltatási alap tanácsadója a szakszervezetek lépésére úgy reagált: a hírcentrummal kapcsolatos munkáltatói jogok Belénessy Csabánál, az MTI vezérigazgatójánál vannak, hiszen ezt a részleget a távirati irodán belül hozták létre. Ezeknek a dolgozóknak nem a médiaszolgáltatási alap a munkáltatója. Az alapnál még nem született olyan döntés, amely a dolgozók nagy csoportját érintené, és azt a törvény szerint egyeztetni kellett volna az érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervekkel. – Vannak előkészületben ilyenek, mondta Szabó László, hozzátéve, ekkor az alap a törvényes előírásoknak megfelelően egyeztetni fog a szakszervezetekkel és az üzemi tanácsokkal is.

A munkaügyi bíróság döntése azért is fontos lesz a közmédiumok dolgozói számára, mert a médiaszolgáltatási alapnál tavasszal kezdődhetnek az átszervezések. Lapunk információi szerint összességében ezerfős leépítés szükségességéről beszélnek.

Hírszoba az MTI-ben