A kormány a parlamenti házbizottság csütörtöki ülésén jelezte, hogy a lehető leggyorsabban, a házszabálytól eltérve kívánja tárgyalni a médiatörvény és médiaalkotmány szerdán benyújtott módosítását, amely az Európai Bizottsággal történt megállapodás alapján négy ponton változtatja meg a jogszabályokat. A kormány tervei szerint jövő héten lenne a javaslat vitája, a rákövetkező héten pedig a zárószavazása. A házszabálytól való eltéréshez a képviselők nyolcvanszázalékos támogatása szükséges, tehát a kétharmados többséggel rendelkező kormánykoalíciónak ehhez meg kell szereznie valamelyik ellenzéki párt támogatását. Lapunk megkereste mindhárom ellenzéki pártot, közülük a Jobbik közölte, támogatja a kormány kérését. Mirkóczki Ádám szóvivő azt mondta, jóllehet hétfőn lesz a frakció ülése, de „várhatóan támogatni fogják a kabinet kérését, miután a médiaszabályozással kapcsolatban általunk is megfogalmazott kritikák egy részét a benyújtott javaslat kijavítja”.

Mandur László és Lendvai Ildikó szerint a kormány javaslata nem megoldás, inkább trükközés és megtévesztés

A kormány kizárólag az Európai Bizottság által kifogásolt négy ponton változtat a jogszabályokon. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét korlátozza a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra, tehát kizárólag a televíziókra és a rádiókra. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatos változtatás lényege, hogy a korábbiakkal ellentétben a szolgáltatás megkezdésének nem lesz feltétele a nyilvántartásba vétel. A külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót csak akkor bírságolhatják, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar szabályozást. Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok nem. A negyedik módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltja személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését.

Az LMP és az MSZP elégedetlen a tervezett módosításokkal, és nem támogatják a javaslat házszabálytól eltérő tárgyalását. Az LMP újra benyújtja a médiatörvényhez és a médiaalkotmányhoz készített korábbi módosító csomagját. Karácsony Gergely frakcióvezetőhelyettes nem gondolja, hogy a kormány mostani javaslata jelentős előrelépést jelentene a sajtószabadság érdekében. Az ugyan megfelel a bizottság kérésének, de Karácsony szerint ez sem rendezi az általuk már régóta kifogásolt alapproblémákat. Az LMP többek között újra kezdeményezi, hogy vegyék ki a nyomtatott és az internetes sajtót a hatósági ellenőrzés alól. Szeretnék rögzíteni a törvényben azt is, hogy a politikai vélemények nem szankcionálhatók.

A szocialisták határozati javaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek, hogy a parlamenti pártok, a kormány és a szakmai érdekképviseletek részvételével eseti bizottság dolgozzon ki egy új, az európai uniós és a magyar alkotmányos jogelveknek megfelelő törvényt. Az MSZP szerint miközben a kormány látszólag igyekszik megfelelni a bizottság elvárásainak, a módosító javaslat egyes pontokon még szigorítaná is a médiatörvényt, például a kormány bár pontosítaná a regisztrációs szabályokat, egyúttal lehetőséget adna arra, hogy a médiahatóság egymillió forintos bírsággal sújtsa az azokat megszegő médiumokat. Lendvai Ildikó és Mandur László szocialista médiapolitikusok csütörtöki tájékoztatójukon azt mondták: a kormány javaslata nem tekinthető valódi megoldásnak, az inkább trükközés és megtévesztés. Emlékeztettek arra, hogy a médiatörvényt csak az uniós joggal való összhang szempontjából vizsgáló Európai Bizottság mellett más nemzetközi szervezetek, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, továbbá a szakmai érdekképviseletek véleményét is figyelembe kellett volna venni a jogszabály módosításakor.

A TASZ nyílt levelet intézett a médiatörvény módosítása miatt Neelie Kroes uniós médiabiztoshoz, akivel a magyar kormány megállapodott a négypontos változtatásról. Eszerint a kormány médiatörvény-módosítási szándékai nemcsak elégtelenek, hanem a TASZ a szocialistákhoz hasonlóan arra hívja fel a figyelmet, hogy a módosítások helyenként még szigorúbb feltételeket írnak elő, mint a jelenleg hatályos törvény. A TASZ azt kéri Neelie Kroestől, hogy a vizsgálatát terjessze ki további érintett uniós jogszabályok vizsgálatára, valamint a sajtó- és szólásszabadság szempontjából is vizsgálja meg a magyar médiatörvényt.