„A sorozatos ismétlés a bizonyítás hamis látszatát kelti, de ez a trükk már Marxnak se jött be A tőke megírásakor” – intette meg a fővárosi szocialista frakciótTarlós István főpolgármester, majd az idei költségvetés alátámasztására elősorolta mindazon érveket, amelyeket már számos fórumon elmondott korábban is.

Általános vitát lezáró hozzászólásában kifejtette, hogy az MSZP nem viselkedik konstruktívan, Atkári János pénzügyi főtanácsadó nem politikai, hanem szakmai alapokon nyugvó előterjesztést készített, az előző városvezetés csak adósságot, befejezetlen beruházásokat és kétes szerződéseket hagyott hátra, a BKV helyzete tragikus, a városé még rosszabb, a munkaképes hajléktalanoknak dolgozniuk kell, a budai fonódó elhúzódó vitája a II. kerület sara, s végül kiábrándította a szocialista frakciót: nem fog összeveszni a fideszes kerületi polgármesterekkel.

Egyetlen dicsérő szava Losonczy Pálnál landolt, akiről úgy vélte: megerősítette a városvezetés érveit. Ami egy kissé meglepően hangzott, mivel a Jobbik képviselője már az általános vita elején kijelentette, hogy pártja nem tudja megszavazni ezt a költségvetést. A tervezet 55,6 milliárd forintos költségvetési hiánnyal számol, ami az év végén menetrendszerűen hozzáadódó pótkifizetésekkel együtt 20 százalékot is meghaladó hiánycélnak tekinthető. A stabil gazdálkodáshoz nem elég, hogy egyes költségvetési tételeket elhagyunk, másokat meg megcsonkítunk. Valódi szerkezetátalakításra lenne szükség, ezért is szavazták meg az új városüzemeltetési modellt. Ám ez egyelőre nem tűnik sem hatékonyabbnak, sem olcsóbbnak. Losonczy szerint a szigorítás szándéka nem párosult eltökéltséggel.

– Ez a fékezés költségvetése – jelentette ki Horváth Csaba szocialista frakcióvezető. –Nincs irány és ötlet a válságból való kilábalásra, csak életminőséget rontó megvonások. S miközben a városvezetés a bevételi források elapadásáról beszél, eltekint olyan pénzek beszedésétől, amelyet szerződés garantálna a városnak. A Bajnai-kabinettel kötött megállapodás alapján milliárdokat hívhatott volna le a főváros, de nem tette.

A BKV helyzetének megoldását hiányolta a költségvetésből Hanzély Ákos LMP-képviselő is, aki egyetlen ellenzéki képviselőként megszavazta a főszámokat tartalmazó előterjesztést. (A részletes vita után már ő is tartózkodott.) Bár több gondja is volt a tervezettel. Úgy vélte, hogy a racionális alapokon nyugvó koncepció után politikai költségvetés született. A javuló bevételi főszámok tarthatósága erősen vitatható, így a főváros könnyen a parlament hibájába eshet: alig két hónappal a költségvetés elfogadása után 250 milliárd forintos módosításról kellett dönteniük. Súlyos kritikával illette az oktatást és az alternatív művészeti műhelyeket sújtó jelentős elvonásokat is.

– A szükségletek mindig meghaladják a lehetőségeket –mutatott rá Atkári János pénzügyi főtanácsadó a felvetésekre reagálva. – De a költségvetés nem kívánsághangverseny. A kívánatos célokat csak a prognosztizált pénzügyi mozgástéren belül lehet támogatni. A közgyűlés elé tárt előterjesztés a pénzforgalmi egyensúly megtartását szolgálja. S ez korántsem könnyű. A város adósságállománya a BKV-hitelekkel együtt meghaladja a 260 milliárdot. A legkisebb engedmény is azonnali csőddel fenyeget.

Ennek ellenére nem töröltek el mindent, így változó tartalommal ugyan, de megvalósul a Városligeti-tó, illetve a Nehru park rekonstrukciója is. György István főpolgármester-helyettes emlékeztette a közgyűlést, hogy az előző kormánnyal kötött BKV-megállapodásban járatritkításhoz és tarifaemeléshez kötötték a támogatást, amiben az új városvezetés nem kívánt partner lenni.

A főváros idei, 503 milliárd forintos költségvetését az ellenzék nem támogatta. A korábban elfogadott költségvetési koncepcióhoz képest több forrás jut többek között a városüzemeltetésre, a köztisztaságra, illetve a kisebbségeknek.