A parlament számvevőszéki bizottságában olyan albizottság jön létre hétfőn, amely azt vizsgálja, kik és milyen motivációk alapján adósították el Magyarországot végletesen, drámaian az elmúlt nyolc évben, a Gyurcsány-korszak alatt –jelentette be tegnap Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Az albizottság azt vizsgálja, kik és milyen döntéseket hoztak, milyen magánérdekek játszottak szerepet az eladósításban.

– 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején volt egy olyan időszak, amikor az akkori kormány csökkenteni tudta az államadósságot, és úgy adta át 2002-ben a kormányzást a szocialistáknak, hogy az 53 százalék körül volt a GDP-hez viszonyítva – emlékeztetett Szijjártó Péter, hozzátéve: jogos kérdés, mi történt 2002 és 2010 között, hogyan fordulhatott elő az, hogy 53-ról 80 százalékra, 12 ezer milliárd forinttal növekedett az államadósság. – Személyesen szeretnénk kikérni azok véleményét, akik a vizsgált időszakban a felelős döntéseket meghozhatták, miniszterelnökök vagy pénzügyminiszterek voltak, szívesen hallgatjuk meg akár Gyurcsány Ferenc, Veres János vagy Draskovics Tibor személyes álláspontját – fogalmazott a szóvivő, aki az elképzelések szerint az albizottság alelnöke lesz, Dancsó József fideszes képviselő pedig az elnöke.

– Az államadósság a legnagyobb ellensége ma Magyarországnak. Éppen ezért minden energiánkat, kapacitásunkat mozgósítani kell, hogy legyőzzük. A jövőnek tartozunk, hogy feltárjuk a múltat: mik voltak az okai Magyarország drámai mértékű eladósításának. Mert ez az egyik legnagyobb politikai bűn, amelyet valaha elkövettek politikusok, így annak felelőseit, részeseit fel kell deríteni. Miközben az emberek és a kormány közös erőfeszítéssel azon van, hogy csökkentsük az államadósságot, addig azok, akik azt okozták, „élnek, mint Marci Hevesen” – fogalmazott Szijjártó, aki szerint ez egy demokráciában megengedhetetlen.

Arra a kérdésre, hogymindazok, akiknek szerepük van az ország úgymond eladósításában, milyen következményekkel számolhatnak, esetleg a vagyonukkal felelnek-e, a miniszterelnöki szóvivő azt válaszolta: az eladósítás politikai konzekvenciáit a választók nagyrészt már levonták, hiszen a választásokon a tudtukra adták, hogy nem kérnek belőlük. „Viszont mi, az albizottság leendő fideszes tagjai és a Fidesz-kormány egészében is, azt is gondoljuk, hogy ha valaki ilyen politikai bűnt követett el az országgal szemben, ott a politikai felelősség mellett meg kell vizsgálni a jogi felelősség lehetőségét is. Az elkövetkező két hónapnak nagyon fontos munkája lesz, hogy megnézzük, Magyarországon a jelenlegi jogszabályok ezt milyen módon teszik lehetővé. És hogyha azt látja majd ez a vizsgáló albizottság, hogy ez a jelenlegi jogszabályok közepette nem, vagy nehezen kivitelezhető, akkor természetesen készen fogunk állni arra, hogy javaslatokat is fogalmazzunk meg annak érdekében, hogy a politikai felelősség mellett, ha szükségesnek látjuk majd, a jogi felelősség megállapítására is sor kerülhessen. Ez az egyik feladatunk lesz, a kezdeményezők szándéka szerint” – tette hozzá Szijjártó Péter, aki a sajtótájékoztatón örömmel közölte: a tegnapi nappal a GDP-arányos államadósság 20 ezer milliárd forint alá csökkent.

Lendvai Ildikó szocialista képviselő szerint az eladósodás oka, hogy Magyarország szociális juttatásokban, infrastrukturális beruházásokban többet vállalt, mint amennyire lehetősége volt. Elismerte, hogy az államadósság nagymértékben a szocialista kormányok alatt növekedett, ugyanakkor szerinte a Fidesz olyan dolgot akar vizsgálni, amire tudni a választ, ugyanakkor a kormány eközben olyan garanciákat rombol szét, amelyek megelőzhetnék a további eladósodást. Hozzátette: lehet vizsgálódni, de az igazán lényeges az, hogy miként lehet a hasonló túlköltekezést megelőzni, és erre szerinte a legjobb garancia a Költségvetési Tanács volt. Arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter az ország eladósításának mozgatórugóit és a mögötte álló magánérdekeket is vizsgálná, az MSZP-s képviselő érzékelhető iróniával a hangjában úgy reagált: „igen, direkt rá akartunk rontani a nemzetre (...) ez volt a szándék, és én szívesen megírom a vizsgálóbizottság jelentését előre ebben a szellemben”.

„Minden következménnyel számolniuk kell”