Számos országnak, többek között Indiának, Brazíliának és Horvátországnak készül Gripeneket eladni a vadászgépeket gyártó Saab. A svéd haditechnikai konszern Magyarországgal is tervez, a tavaly december végén végleg kivont MiG–29-esek helyére a jelenlegi 14 gépből álló Gripen-flottát újabb 2-4 repülőgéppel egészítenék ki – tudta meg lapunk egy a Saab által szervezett svédországi sajtóúton. A cég aktív kapcsolatot ápol a magyar illetékesekkel, korábban „álcázástechnikai megoldásokat” értékesítettek a magyaroknak, a „kamuflázs” hálókat az afganisztáni kontingens információink szerint ma is használja. De védelmi és fegyverrendszereket, légvédelmi egységeket, radarokat és kommunikációs rendszereket is szeretnének eladni Magyarországnak. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, ahol azt mondták: újabb repülőgépek beszerzése nem szerepel a tervekben, ilyen tárgyalást jelenleg nem folytatnak. Sőt, a tárca azt közölte: a NATO-tagországok épp csökkentik a harcászati repülőgépek mennyiségét. A HM vezetőinek egyike munkatársuknak elmondta: csak idén 40 milliárdot kell fizetni a Gripen-program részeként, a kormány pedig nemrég zárolt csaknem 27 milliárd forintot a tárcánál. Ez pedig – bár a fejlesztésre mindig van igény – belátható időn belül elképzelhetetlenné tesz további repülőbeszerzéseket.

Richard Smith, a Saab Gripen marketingigazgatója ugyanakkor a Népszabadság kérdésére megerősítette: remélik, hogy további gépeket tudnak majd eladni Magyarországnak, hiszen mindig is megvolt annak a kívánalma, hogy a magyar légierőnek több gépe legyen. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a magyar honvédelmi tárca döntése lesz elsősorban. Richard Smith arra a kérdésre, hogy milyen az új kormány és a Saab közötti kapcsolat, azt felelte: az ellentételezési program kapcsán a cég és a fejlesztési tárca közötti együttműködés kiváló, a kormánnyal közvetlen kapcsolatuk azonban nincs, hiszen az őket is érintő szerződések a kabinetek között köttettek meg. A Saab vezetői a korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatban (korábban felmerült, hogy a magyar beszerzés esetében kenőpénzek segítették a kormányzati döntést) nem kívántak érdemben nyilatkozni, mondván, nem történt ilyesmi, a Saab belső szabályozásai pedig nem is tennék ezt lehetővé. Richard Smith kérdésünkre erről azt mondta: a Saab tökéletesen tiszta és átlátható vállalat, nemcsak a svéd jogrendszernek, de az exportengedélyezési hivatalnak is meg kell felelniük. „Tudom, hogy a Gripenek és a hozzá kapcsolódó program komoly hasznot hozott a magyar adófizetőknek” – tette hozzá az igazgató.

A Népszabadság korábban megkereste a nagy értékű csalásokra szakosodott és az ügyben korábban eljárást folytató brit Serious Fraud Office képviselőit is. David Jones, az SFO sajtófőnöke lapunk kérdésére megerősítette, hogy a cégcsoporthoz kötődő lobbistával, Alfons Mensdorff-Pouillyval szembeni, 2010. január 29-én megtett vádemelésben azt fogalmaztákmeg: 2002 és 2008 között korrupciós összegeket adott cseh, osztrák és magyar köztisztviselőknek, kormányzati kapcsolattartóknak a BAE Systems (a Saab egyik résztulajdonosa) előnyhöz juttatása érdekében. Hogy mindezt az SFO milyen adatokra alapozta, illetve hogy a magyar kormányzati kapcsolattartók személye ismertté vált-e a hatóságok előtt; nem lehet megtudni. Az SFO ugyanis a vádalkut követően lezárta az aktákat. 2001-ben az Orbán-kormány azzal érvelt a Gripenek mellett, hogy a svédek a beszerzési öszszegnél nagyobb pénzt forgatnak vissza a magyar gazdaságba. A gépekről szóló döntést az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetülésén hozták meg, de erről nem készült jegyzőkönyv, az összefoglaló jelentés pedig szintén államtitok. Lapunk szerette volna megtudni a Belügyminisztériumtól, hogy meddig áll még fenn a minősítés és fel kívánják-e oldani a dokumentum titkosságát, de a tárca csaknem két hete nem válaszol kérdéseinkre.

A Saab ugyanakkor büszke az ellentételezési program eredményeire. Saját állításuk szerint a Gripenek beszerzése több mint tizenegyezer új munkahelyet hozott Magyarországnak. Az „offset” eredményeként 57,8 milliárdnyi befektetést és 140 milliárd értékű többletexportot bonyolítottak le. Kiemelkedik az Electrolux két nagybefektetése, a nyíregyházi hűtőszekrény- és a jászberényi porszívógyár. Szkeptikusok ugyanakkor azt állítják, hogy az ellentételezési beruházások többsége pusztán a gazdasági racionalitás alapján is megvalósult volna. A Saab erre azzal érvel: ráhatásuknak köszönhető, hogy az Electrolux nem máshová vitte a beruházást.

Nyereségcsökkenéssel zárta a 2010-es évet a többek között a Gripen vadászgépeket gyártó svéd Saab gépipari és elektronikai konszern – derül ki a cég MTI-hez eljuttatott éves eredménybeszámolójából. A Saab értékesítési árbevétele egy százalékkal, 24 434 milliárd svéd koronára csökkent 2010-ben a 2009-es 24 647 milliárd koronáról. Az árbevétel oroszlánrészét a hadiipari értékesítések adták, ezen belül is a legnagyobb részt a katonai repülőgép-ipari üzletág termelte ki. Az adózott eredmény 35 százalékkal 454 millió koronára esett. 2010 végén a Saab 12 536 alkalmazottat foglalkoztatott világszerte, míg 2009 végén 13 159 főt. A Saab Group legnagyobb részvényesei sorrendben az Investor AB, a BAE Systems és a Wallenberg Alapok. (MTI)

Belátható időn belül nem vásárolunk új gépeket