Országgyűlés: az államfő nem oszlathat belátása szerint
A megbeszélésről hivatalos közleményben adtak tájékoztatást, részletek nem szivárogtak ki.
Ami az alkotmányozást, és az államfői jogköröket illeti,mindenképpen változik a koncepció. Gulyás Gergely, az új alkotmány normaszövegét készítő háromfős bizottság fideszes tagja lapunk érdeklődésére tegnap megerősítette: szinte biztosan nem tartalmazza az új alkotmány az parlament feloszlatása kapcsán azt a passzust, hogy „súlyos bizalomvesztés miatt előállt alkotmányos-politikai válság” esetén a köztársasági elnök saját belátása szerint feloszlathatja az Országgyűlést.
– Hivatalos döntés természetesen még nincs erről, de mivel az én véleményem az, hogy ennek nem kell szerepelnie az új alkotmányban, és Szájer Józsefezzel megegyező véleményét is ismerem, nagyon valószínű, hogy nem lesz benne, mivel háromfős az új alaptörvény tervezetét szövegező bizottság – mondta a fideszes politikus, hozzátéve: ezt egy újabb gesztusnak tekintik az ellenzék felé.
Más forrásból lapunk úgy értesült: várhatóan a gyermekek után járó pluszszavazati jog sem lesz az új alkotmány, illetve a megalkotandó választójogi sarkalatos törvény része. Akkor sem, ha a súlyos demográfiai mutató fontos szempont. Révész Máriusz (Fidesz) felvetését Szájer József is képviseli, de a Fideszt is megosztotta az elképzelés. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a Hír TV-nek azt mondta: még nem győzték meg azok az érvek, amelyek a gyermekek után járó szavazati jog mellett szólnak. „Úgy gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amelyet még sokat kell vitatnunk. Várnék meggyőzőbb érveket, túl sok minden ugyanis eddig nem hangzott el mellette. Biztonságosabbnak tartom a mai szavazati jog szabályozását.”
