A kabinet a lehető leggyorsabban akarja elfogadtatni a módosításokat, ezért kérte a parlamenttől a házszabálytól való eltérést. Ehhez a képviselők nyolcvanszázalékos támogatása szükséges. Ha a rendkívüli eljárást bármelyik ellenzéki párt támogatja, akkor az Országgyűlés akár egy nap alatt, legkorábban jövő hétfőn megtárgyalhatja és meg is szavazhatja a módosításokat.

A kormányzat az utóbbi hónapok kommunikációs stratégiáját folytatva továbbra is „alapvetően kiigazító, pontosító” változtatásokról ír a javaslat indoklásában, amely nem jár lényeges koncepcióváltással. E kommunikáció ellenére azonban ezek valójában lényeges változtatások. A javaslat a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét korlátozza a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra, tehát kizárólag a televíziókra és a rádiókra. Így a kiegyensúlyozottság követelménye nem vonatkozik majd a lekérhető audiovizuális tartalmakra, például online videofelületekre.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatos változtatás lényege, hogy a korábbiakkal ellentétben a szolgáltatás megkezdésének nem lesz feltétele a nyilvántartásba vétel. A külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatót csak akkor bírságolhatják, ha azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar szabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók lennének.

Az indítvány pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznának ebbe a körbe, így például a videoblogok vagy más, „magáncélú közlemények” nem. A negyedik módosítás az Európai Bizottság felvetésének megfelelően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltja személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését.

Ez az egyik legjelentősebb tartalmi elmozdulás a korábbi szabályozáshoz képest, amely a bizottság első, akkor még csak három kifogást tartalmazó levelében nem is szerepelt. Ha ez mégis benne maradt volna a médiaalkotmányban, akkor az jelentősen csorbítaná a vélemények szabad kifejtéséhez fűződő jogot, mert lehetetlenné tenné bármilyen, személylyel kapcsolatos elmarasztaló jellegű vélemény, kritika megjelentetését. Ez volt az egyike azon sérelmes rendelkezéseknek, amelyeket a médiatörvény vitájában a gumiparagrafusok közé soroltak a kritikusok, a Népszabadság egyebek mellett ezért támadta meg az új médiaszabályozást az Alkotmánybíróságon.

A kormánykoalíció mindkét jogszabályt az ellenzéki pártok, az MSZP és az LMP, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és több nemzetközi újságíró szervezet tiltakozása ellenére fogadta el. Dunja Mijatovic, az EBESZ-sajtószabadság képviselője tavaly nyár óta több fórumon kifogásolja az új szabályozást, mert szerinte Fehéroroszországon kívül sehol sincsenek olyan médiatörvények, amelyek ennyire beavatkoznának a sajtó működésébe, azok ugyanis utat nyitnak a cenzúrának, a csak fideszes jelöltekből álló Médiatanács és a médiahatóság megszervezése pedig azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük.

A kormány a hazai és nemzetközi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva fogadta el az új médiaszabályozást, Orbán Viktor miniszterelnök még január elején is európai szintű jogszabályról beszélt, amit – szögezte le – eszük ágában sincs megváltozatni. Az Európai Bizottság azonban januárban hivatalosan is fellépett a médiaszabályozás ellen, a kormány ennek és a magyar uniós elnökség elején kirobbant nemzetközi botrány hatására vonult csak viszsza, és végül a bizottság kifogásainak megfelelően, változtat a törvényen. Ezek között azonban nem szerepel Médiatanács öszszetételének megváltozatása, a bizottság ugyanis úgy ítéli meg, hogy erre nincs ráhatása. Az Európai Parlament több frakciója szerint azonban továbbra is vizsgálni kell a magyar Médiatanács politikai függetlenségének kérdését, ezért ezt napirenden tartják az EP-ben.