A Városliget egy darabját, a legtöbb bevételt termelő színházát és a főváros egyik legszínvonalasabb alternatív művészeti központját adná a BKV-nak nyújtott 19 milliárdos állami támogatásért cserébe a fővárosi önkormányzat. S talán még mást is. A fenti ingatlanok összeértéke ugyanis a felek szerint nem éri el a fent nevezett összeget.

A Városliget részeként létező, önálló helyrajzi számmal nem rendelkező Felvonulási tér értékbecslése igazi kihívás, hiszen forgalomképtelen ingatlanról van szó. (A feladattal két nappal ezelőtt bízták meg a fővárosi önkormányzat vagyonnyilvántartási főosztályát.) Az ingatlan értékét ilyen esetekben a környező piacképes ingatlanok adásvételkor elérhető áraiból vezetik le, például a Városligettel szomszédos Professzorok Háza 36 ezer négyzetméteres épületéért néhány éve 4,6 milliárdot kértek.

A baj csak az, hogy a terület nem adható el – része az önkormányzati törzsvagyonnak. „Kiszabályozása” hosszú procedúra, akár évekig is eltarthat, s amíg a folyamat le nem zárul, a területre nem adható ki építési engedély. Időből pedig jelenleg nincs sok. A Szépművészeti Múzeum bővítésére elnyert uniós támogatás 2013-ig használható fel, ezért mindkét fél jobban járna, ha a területet nem eladná a főváros, hanem hosszú távú haszonbérleti szerződést kötnének rá. Ennek révén az önkormányzat bevételhez jutna, amire nagy szüksége van, míg az állam megvalósíthatná a terveit.

Az Operettszínház, mint ingatlan, beárazható. Más kérdés, hogy a főváros miért éppen a legtöbb árbevételt produkáló színházától válna meg, amelyet ráadásul tíz évvel ezelőtt teljesen felújítottak és az elődások mellett rendezvényteremként is sikeresen működik. A Trafó egykori ipari épülete viszont önmagában még átalakított formájában sem érhet sokat. A közgyűlés azonban decemberben áldását adta a Petőfi Csarnok Trafóba olvasztásába. Így az adott ingatlan is beleszámíthat az összértékbe.

A fővárosi önkormányzat nem adott választ kérdésünkre, miszerint a főváros ajánlotta ezeket a BKV-támogatásért cserébe, vagy állami megrendelést teljesítenek – mondván, a tárgyalásokat még nem zárták le. De nem csak a csereingatlanok okán meglepő az alku. A minisztériumok és a főváros közötti tárgyalások legfőbb célja az állam által megrendelt fővárosi tömegközlekedési szolgáltatások fedezetének teljes körű biztosítása. Amíg ez nem történik meg, addig a BKV vagy utódszervezete veszteséges lesz.

Az állami támogatásként megajánlott 19 milliárd forint még arra sem lesz elég, hogy a közlekedési vállalatot az idén felszínen tartsa. A folytatás ára további, egyre rosszabb feltételek mellett felvett hitelek, illetve a szolgáltatás minőségének romlása lesz – mondta lapunknak Atkári János pénzügyi főtanácsadó. A Fővárosi Közgyűlés által ma tárgyalt költségvetés ennek ellenére nem különített el fővárosi támogatást a BKV működtetésére. Csak az amortizáció pótlására kap 11 milliárdot. – Annyit adtunk, amennyit a főváros jelen pénzügyi helyzetében adni képes – magyarázta Atkári, aki szerint még nem mondták ki a végszót a főváros és az állam közötti BKV-alkuban.