Drasztikus vezetőcserék: jegyzőhullás, huszárvágás, lefejezés
Ezzel kapcsolatban Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára érdeklődésünkre kijelentette: az indoklás nélkül való menesztés jogszabályának életbelépése óta valóságos „jegyzőhullás” indult szerte az országban, hiszen sok önkormányzatnál éltek azzal a lehetőséggel, hogy munkaügyi perek veszélye nélkül szabadulhatnak meg azoktól a hivatalvezetőktől, akikkel a polgármestereknek vagy a képviselő-testületeknek konfliktusuk támadt. Szerinte ez a gyakorlat több szempontból is ártalmas: jelentősen csorbítja a jegyzői hivatás tekintélyét, és a munkáltatóknak lehetőséget ad kizárólag szubjektív alapú döntések meghozatalára. (Az Alkotmánybíróság heti döntése nem vonatkozik az önkormányzati tisztségviselőkre, csak a kormányhivatalnokokra.)
A menesztések persze nem csak jegyzőket érintettek, hanem városházi középvezetőket is. Nyíregyházán – amelyet tavaly ősz óta már nem szocialista, hanem fideszes polgármester irányít – a múlt héten az önkormányzat összes, azaz mind a tizenegy aktív irodavezetőjének visszavonták a vezetői megbízatását, és közülük négynek felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát. A helyi MSZP a történteket politikai tisztogatásnak tartja. Nagy László, a közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője azt mondta: a március elsején felálló új szervezeti struktúra nem másról szól, mint új politikai hatalom kiépítéséről, azaz az új városvezetés politikai komisszárokra testálja a feladatokat. Megkeresésünkre Szemán Sándor városi főjegyző nem kívánta kommentálni az MSZP állításait, de azt elmondta: az irodák helyett három főosztályt hoznak létre, és az új posztokra sikerrel pályázhatnak a volt irodavezetők is.
A miskolci önkormányzat új szervezeti felépítéséről már 2010 decemberében döntöttek. Dobos Tímea szóvivőtől megtudtuk: a polgármesteri hivatal 2004 óta főosztályi szervezeti formában működött, kilenc főosztállyal, és ezek számát az új fideszes vezetésű városvezetés ötre csökkentette. A tizenöt főt érintő vezetőcserék minden főosztályon és osztályon megtörténtek. Egyetlen huszárvágással váltottak le vezetőket a borsodi megyeszékhely lakossági ellátásért felelős szolgáltatóit tömörítő Miskolc Holdingnál is: december 1-jétől új igazgató áll a legtöbb tagvállalat élén. Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere nem sokkal a vezetőváltás után bejelentette: átvilágították a holding cégeit, és a gazdálkodásukban hétszázmillió forintos hiányt találtak. Káli Sándor, a város előző szocialista polgármestere ezt furcsállta, mondván: a tavalyi átadás-átvételkor 530 millió forintos plusz volt a holdingnál.
Az említett önkormányzatokkal ellentétben a Baranya megyei Szigetváron nem csupán a vezetőcserékre panaszkodnak, hanem az újonnan kinevezett vezetők, a „rokonok” személyére is. A képviselő-testület négytagú ellenzéki frakciója, a Szigetvári Emberekért Egyesület (SZEE) azért elégedetlen, mert a testületbe hét tagot delegáló Fidesz–KDNP az önkormányzat cégei élére a testület megkérdezése nélkül állított új vezetőket, akik ráadásul érezhetően a kapcsolataik révén jutottak posztjukhoz. Vass Péterné, a SZEE képviselője azt mondta: a csaknem száz települést ellátó Szigetvíz Kft. új vezetője Kolovics János polgármester feleségének az előző házasságából származó fia, a városi vagyonkezelő cég élére pedig az önkormányzati kabinetiroda vezetőjének apját, egy nyugdíjas rendőrt neveztek ki. Hogy mindez miképp történt, arról szerettük volna megkérdezni a polgármestert, csakhogy ő sosem ért rá, az általa ígért viszszahívásra meg hiába vártunk.
Igaz, Baranyában van példa kulturált „átadás-átvételre” is. A jelenleg fideszes többség által irányított Pécs városában 2009-ben nyert időközi választást a Fidesz jelöltje, Páva Zsolt, ám az elmúlt 21 hónap alatt kevés változás történt a polgármesteri hivatal vezetői gárdájában. Tíz főosztályvezető közül hét továbbra is a régi – azaz az előző, szocialista korszak kinevezettje.