Lényegi változtatás a médiatörvényen
A múlt hét hétfő óta tartó egyeztetések eredményeként az Európai Bizottság és a magyar kormány szakértői megállapodtak a Neelie Kroes EU-biztos levelében megfogalmazott felvetésekkel kapcsolatban, így megszületett a megállapodás a médiatörvény javasolt módosításáról. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár szerdán azt mondta: a szövegpontosítások, illetve módosítások az Európai Bizottság és a magyar kormány szerint is minden olyan kérdésre választ adnak, amelyekre az EU médiaügyekért is felelős biztosa levelében felhívta a figyelmet. A szövegszerű módosítási javaslat a következő kormányülésen a kormány elé kerül. Ezután a kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja a törvény módosítására irányuló javaslatát a parlamentnek.
Kovács Zoltán budapesti és Neelie Kroes szóvivőjének brüsszeli tájékoztatásából kiderült, hogy a korábbiakhoz képest nem három, hanem négy ponton módosítja a kormány a nemzetközi botrányt kiváltó médiatörvényt.
1. A kiegyensúlyozottság kérdése. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek („hiteles, gyors, pontos”) a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában. – Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel – jegyezte meg Kovács Zoltán. A kiegyensúlyozottság követelményét emellett a javaslat a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában megszünteti, és a továbbiakban is csak a televíziók és a rádiók tekintetében tartja fenn. A javaslat ezzel a Kroes-levélben szereplő kívánalomnak a legtágabb értelemben felel meg.
2. A származási ország elve. A javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül. Az eredeti jogalkotói szándékot világossá tévő rendelkezéssel egyértelműen utal arra, hogy a médiahatóság kizárólag a magyarországi terjesztés vonatkozásában jár el. A műsorterjesztés felfüggesztése lesz az a szankció, amely a végső esetben alkalmazható – mondta az államtitkár. A változtatás pontosan megfelel a Kroes-levélben kérteknek.
3. A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációja. A javaslat egyértelművé teszi, hogy e szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja. A szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat az eredeti jogalkotói szándékot egyértelművé téve és (a törvény normatív tartalmát nem változtatva) kifejezetten utal a „médiaszolgáltatás” és a „sajtótermék” definíciójában arra, hogy csak a „rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett”, tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.
4. Csoportok megsértése. A módosítás az Európai Bizottság felvetésének megfelelően hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely tiltotta személyek, csoportok „nyílt vagy burkolt megsértését”; a kirekesztés tilalma ugyanezen a ponton megmarad. Ezt a negyedik kifogást a bizottság a február 7-i brüsszeli tárgyaláson szóban vetette fel.
Kovács Zoltán a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva sem ismételte meg korábbi véleményét, hogy „technikai jellegű” pontosításokról lenne szó. Úgy fogalmazott, nem szeretné minősíteni, hogy „ezek kisebb vagy nagyobb” módosítások. Annyit mondott, hogy alapvetően pontosító jellegű módosításokról van szó.
A kormány több tagja, így Kovács Zoltán az elmúlt hetekben folyamatosan azt kommunikálta, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott kifogások technikai jellegűek. A lapunk által megkérdezett médiajogászok már korábban is úgy fogalmaztak, hogy az eredeti három kifogásolt pont sem tekinthető csak technikai jellegűnek, hiszen például a kiegyensúlyozottság kérdése lényeges tartalmi elem.
A most bejelentett negyedik pont pedig kifejezetten tartalmi változtatás a médiaszabályozáson, és érinti annak eredeti szellemiségét is. A lapunk által megkérdezett médiajogász arra hívta fel a figyelmet, hogy ez jelentős tartalmi elmozdulás. Ha ez benne maradt volna a médiaalkotmányban, akkor az jelentősen csorbította volna a vélemények szabad kifejtéséhez fűződő jogot. A rendelkezés, amennyiben alkalmazzák, lehetetlenné tett volna bármilyen, személlyel kapcsolatos elmarasztaló jellegű vélemény, kritika megjelentetését. Ez volt az egyike azon sérelmes rendelkezéseknek, amelyeket a médiatörvény vitájában a „gumiparagrafusok” közé soroltak a kritikusok.
A Népszabadság egyebek mellett emiatt támadta meg az új médiaszabályozást az Alkotmánybíróságon. Egyébként nemcsak a Népszabadság sérelmezte ezt a rendelkezést, hanem szinte az összes, a médiatörvényt és a médiaalkotmányt bíráló szakmai és politikai szervezet. A médiajogász ugyanakkor figyelemre méltónak tartja, hogy a törvény továbbra is tilalmazza a személyek és közösségek kirekesztését. Ez szerinte továbbra is alkalmas a visszaélésszerű jogalkalmazásra.
Visszatérve a magyar kormány kommunikációjához: kérdésekre válaszolva Kovács Zoltán közölte, hogy a technikai határidőket betartva a módosítások a parlament elé kerülhetnek. Arra, hogy a szerdai strasbourgi vita eredménye befolyásolja-e a kormány vagy a parlament munkáját a médiatörvénnyel kapcsolatosan, úgy reagált: semmilyen spekulációt nem szeretne kommentálni. „Én nem gondolom, hogy presztízsveszteségként kellene bármit megélni, hiszen azt mondtuk, hogy a magyar kormány elkötelezett az európai alapértékek mellett, amelyekről maga az EU szól; az unió tagjaként nem is tehet mást, minthogy igazodik ezekhez. Ha tanulmányozzák a módosításokat, nyilvánvalóvá válik, hogy az eredeti kormányzati szándékokkal azok sehol sem kerülnek összeütközésbe” – mondta Kovács Zoltán lapunknak arra az észrevételére, hogy karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök még úgy nyilatkozott, eszük ágában sincs módosítani a médiatörvényt. (Az államtitkár emlékezete szerint a miniszterelnök azt mondta, hogy nem vonják vissza a törvényt. Tévedett – a szerk.)
Egy másik kérdésre, miszerint indokoltnak látják-e, hogy a négy, módosítani tervezett ponton más EU-tagállamok is korrigálják a saját szabályozásukat, ahogy azt korábban a magyar kormány kívánta, Kovács Zoltán azt mondta: „Ezek a típusú változtatások, amelyeket mi most eszközölünk, nem érik el azt a szintet, hogy más országok ilyen típusú szabályozását vizsgálni kellene.”
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azt kérte, hogy a médiatörvény módosításakor Budapest tegyen eleget az EBESZ követelményeinek is, ahogy azt tenni készül az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően. „A médiaszabályozást módosítani szükséges az olyan EBESZ-kötelezettségek figyelembevételével is, mint a média pluralizmusa és az információ szabad áramlása” – hangoztatta közleményében Dunja Mijatovic, a szervezet sajtószabadságképviselője. (Reuters)
