Titkok rejtik az igazságot Gripen-ügyben?
Továbbra is számos megválaszolatlan kérdés erősíti az esetleges korrupció gyanúját a Gripen vadászgépek magyarországi beszerzése ügyében. Gunnar Stetler, az antikorrupciós svéd ügyészségi hivatal vezetője lapunknak korábban azt mondta: a náluk lévő nyomozati anyagokhoz, jogsegély keretében a magyar vádhatóság hozzáférhet, de csak indokolt esetben. A magyar ügyészség viszont nem nyomoz az ügyben, mert nem tud bűncselekményre utaló adatról. Sőt a Legfőbb Ügyészség nemrég kiadott közleménye szerint a svédek többszöri magyar kezdeményezésre sem kértek jogsegélyt; a két ország legfőbb ügyészeinek tavaly áprilisi találkozóján pedig a felek megállapodtak abban: egyiküknek sincs teendője az ügyben jelenleg.
A Gripenek beszerzéséről 2001 szeptemberében döntött az első Orbán-kormány, azután, hogy a harcászati szakma (sőt a honvédelmi tárca) szerint is az amerikai F–16-osok vásárlása lett volna indokolt. A 108 milliárd forintos bérleti megállapodást a Medgyessy-kormány kibővítette. Az ügylet kapcsán azután merült fel az esetleges korrupció gyanúja, hogy svéd riporterek leleplező filmet készítettek a Gripen-beszerzésekről. Magyar bűntettekkel kapcsolatos tényleges bizonyítékokról azóta sem tudni, a gyanú azonban évek óta megmaradt.
Az bizonyos, hogy az ügyben megindított nemzetközi nyomozások egyértelműsítették: a győztes cégcsoporttal (BAE Systems) kapcsolatban álló osztrák származású lobbista, Alfons Mensdorff-Pouilly gróf összesen több mint félmilliárd svéd korona jutalékot könyvelhetett el, miután a csehek és a magyarok is aláírták a szerződést a gépekre. Sőt a nyomozás során lefoglalt BAE-dokumentumok offshore cégeken keresztül folyatott lobbipénzekről is tanúskodnak. A korábbi svéd nyomozóügyész, Christer van der Kwast azt közölte: bebizonyosodott, hogy nagyarányú kifizetések történtek, amelyek „lehetővé tették” bizonyos országok döntéshozóinak befolyásolását. A nemzetközi nyomozásokat azonban lezárták, a BAE egy vádalku értelmében Nagy-Britanniában harmincmillió, Amerikában kétszázötvenmillió font pénzbírságot fizet. Cserébe az aktákat becsukták.
Gunnar Stetler, antikorrupciós svéd ügyész a Népszabadság újbóli megkeresésére leszögezte: ha olyan információról lenne tudomása, amely alapot adhatna egy eljárás kezdeményezéséhez Magyarországon, automatikusan újranyitná az aktát. „Nincs elég gyanú vagy bizonyíték ahhoz, hogy újrakezdjük az előzetes nyomozást. Nincs okom jogsegélykérelemmel fordulni a magyar hatóságokhoz”, fogalmazott Stetler, hozzátéve: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bizonyosan számos további adattal rendelkezhet az ügyről, de bízik abban, hogy a svéd eljárás során minden releváns információt átadtak a számukra.
A Népszabadság megkereste az amerikai Igazságügyi Minisztériumot is, de kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Az amerikai hírszerző hivatal (CIA) pedig – nem meglepő módon – nem kívánt nyilatkozni arról, hogy valóban létezik-e, és ha igen, milyen tartalommal egy olyan CIA-jelentés, amelyet korábbanTome H.Walters amerikai altábornagy is megemlített egy interjúban. A hivatkozott dokumentum ugyanis állítólag azt valószínűsíti, hogy magyarországi pártok tíz-tízmillió dollárt kaptak, „döntéssegítő támogatásként”. Ez utóbbit korábban a Fidesz és az MSZP is kikérte magának.
Vadai Ágnes MSZP-s képviselő, volt honvédelmi államtitkár, a 2001-es beszerzést vizsgáló bizottság vezetője lapunknak korábban azt mondta: az általuk készített vizsgálati jelentés – amelynek csak egy része volt nyilvános – számos kérdésre választ adna, ha feloldanák a titkosságát. Megkerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk: ki a Vadai-jelentés kezelője és ki dönthet annak nyilvánosságra hozataláról. A KIM azonban annyit közölt: a dokumentum nincs a birtokukban, és nem is terveznek a Gripen-ügyben semmilyen lépést. Felkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is, de a tárca itt is azt közölte: nem tudják, hogy hol van a Vadai-jelentés, az átadás-átvételkor ők ezt nem kapták meg. A szocialista politikus lapunknak minderre azt mondta: a jelentés egy példányban készült, másolat nincs róla, és átadták a kormányváltáskor az új kurzus képviselőinek. „Nagyon szomorú lennék, ha elhagyták volna valahol, ez ugyanis súlyos államtitkokat tartalmaz”, tette hozzá. További érdekesség, hogy az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetüléséről – amelyen a Gripen-döntés megszületett – nem készült jegyzőkönyv, az összefoglaló jelentés pedig szintén államtitok.
Az ügynek, ha voltak is esetleg korrupt magyar szereplői, büntetőjogi következménye már nemigen lehet. A vesztegetés minősített eseteinek elkövetése miatt 2002. április 1. napjáig legfeljebb nyolc évet lehetett kapni (ezt követően módosult tízéves korlátra); a büntethetőség pedig a büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével évül el. Jávor Benedek, az LMP képviselője szerint látható, hogy „az elszámoltatásban egyébként rendkívül kreatív kormányzat és a legfőbb ügyész ebben az ügyben béna kacsaként viselkedik”. Jávor egyetlen lehetőségnek azt látja, hogy olyan, lényegileg új információhoz jussanak, amely megalapozza az ügyészségi feljelentést, s amelynek alapján Polt Péter főügyész kénytelen lenne újraindítani a nyomozást. „A legvalószínűbben sajnos ilyen új információ éppen a megismerhetetlen svéd aktákban lehet, de akár a vádalkut kötő Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok is rendelkezhet ilyen adatokkal. A magam részéről azon dolgozom továbbra is, hogy hozzájussunk olyan információkhoz, amelyek alapján meg lehet tenni a feljelentést” – állítja Jávor.
