– Felkerültem a BAR-listára, mostantól bármikor jöhet a végrehajtó, hogy elárverezze a családom feje fölül a házat. Pedig ha az állam kifizetné a pályázati támogatásból hátralévő ötmillió forintot, legalább átmenetileg megoldódhatna a problémám – állítja Kókai Dénes, a világszabadalomnak számító, a szélenergiát egy forradalmian új megoldással hasznosító találmánynak, a szélvitorlának a megalkotója.

A 43 éves érdi feltaláló az elmúlt években sorra zsebelte be a díjakat a különböző nemzetközi innovációs versenyeken: Nürnbergben, Zágrábban és Szöulban is nagy sikert aratott a találmányával, amely a szélenergia hasznosításának egy újfajta technológiáját alapozza meg. Az újítás lényege, hogy a szelet átvezetik egy műanyagból készült energiaátalakító egységen (ez a találmány lelke), amelynek a belsejében a levegő megrezegtet egy vékony lapot, a szerkezet pedig ennek a mozgásnak az energiáját elektromos árammá alakítja át. A berendezés az eddig ismert eljárásokhoz képest jóval kisebb erősségű szelet is képes hasznosítani.

Az energiavitorla két részből áll: a szelet felfogó, két-három négyzetméternyi felületű úgynevezett gyűjtőernyőből, valamint az ernyő közepén elhelyezkedő energiaátalakító berendezésből. Az elképzelések szerint az egyes elemeket tetszőleges számban lehet majd egymáshoz erősíteni, amivel egy valóságos fal (ha tetszik, vitorla) alakítható ki elsősorban panelházak és irodaépületek tetején. A szélvitorlával előállított áramot ugyanúgy lehet majd felhasználni, mint a napkollektorok által termelt energiát. Kókai Dénes számításai szerint egy tíz négyzetméteres szélvitorla egy átlagos családi ház teljes elektromos áramfogyasztását tudná biztosítani.

– Öt éve kizárólag a találmány fejlesztésén dolgozom, eddig összesen 38 millió forintot költöttem rá – mondja az eredeti végzettségét tekintve közlekedésgépész-technikus, aki korábban elsősorban építkezéseken dolgozott műszaki vezetőként. – A pénzt az érdi családi házunkra felvett hitelekből, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKIH) pályázatán elnyert támogatásból teremtettem elő. A fejlesztésben mostanra odáig jutottam, hogy megindult a nemzetközi szabadalmi eljárás, akkreditált műegyetemi mérésekkel rendelkezem, valamint elkészültem a prototípussal.

A megítélt 24,8 millió forintos pályázati támogatásból azonban a feltaláló eddig csak 19,5 millió forintot kapott kézhez. Nem ő az egyetlen, akinek „bennragadt” a pénze.

Az innovációs támogatásokat már a Bajnai-kormány is megkurtította, az Orbán-kormány pedig tavaly az egyik első intézkedéseként 16 milliárd forintot zárolt az innovációs alapból. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára kérdésünkre azt mondta, a pénzvisszatartás nemcsak a korábban tervezett pályázatok elhalasztását eredményezte, de érintette a már korábban odaítélt támogatások még ki nem fizetett részét is.

– A befagyasztás a mai napig érvényben van, az egyéni feltalálók közül többtucatnyian várnak hiába a korábban már megítélt támogatási pénzükre – tette hozzá Vedres.

A kabinet a kormányváltás után átalakította az innováció állami felügyeletét: tavaly év végén megszűnt az NKIH, jogutódjaként létrehozták a Nemzeti Innovációs Hivatalt, amelyet egyelőre egy általános elnökhelyettes irányít. Vedres András azzal számol, hogy a hivatal új elnökének kinevezéséig biztosan nem oldják fel a kifizetési moratóriumot. Cséfalvay Zoltán, a hivatalt felügyelő nemzetgazdasági tárca államtitkára a Világgazdaságnak nemrég adott interjújában még ennyi biztatót sem mondott: a kormány szándéka szerint az államháztartás nehéz helyzete miatt a zárolás továbbra is érvényben marad.

– A kialakult helyzetben komoly veszélybe kerültek a hazai feltalálók és a találmányaik is – állítja Vedres András. – Sokan a pénzhiány miatt napi megélhetési gondokkal küzdenek, ugyanakkor az elmúlt hónapokban számos szabadalmi eljárás elakadt, néhány fejlesztés pedig egyszerűen elhalt.

Kókai Dénes azonban szorult helyzetéből már csak előrefelé menekülhet.

– Ha most abbahagynám a fejlesztést, az összes eddig belefektetett pénzem odaveszne – mondja a feltaláló. – Pont akkor, amikor elérkeztem a hasznosítás kulcsmozzanatához, a sorozatgyártás megindításához. Hónapok óta küzdök az állami támogatás visszatartott részének kifi zetéséért, hogy törleszteni tudjam a banknak a részleteket, miközben keresem azt a komoly befektetőt, aki fantáziát látna a szélvitorla gyártásának beindításában.

Kókai Dénes minden anyagi problémáját megoldaná, ha eladná a találmányát. Az elmúlt években több külföldi cég is bejelentkezett érte, de a magyar feltaláló nem akar megválni a szabadalomtól.

– Ha egy energetikai világcég megvásárolná, akkor vagy süllyesztőbe tenné, vagy méregdrágán forgalmazná a szélvitorlát – véli Kókai Dénes. –Ahhoz, hogy a találmányom valóban elterjedjen, idehaza kell gyártani és elérhető áron árusítani. Nem az a fontos, hogy meggazdagodjak belőle, hanem hogy minél több ember juthasson olcsón zöldenergiához.

Kókai Dénes a találmányával