Legutóbb erről Schiffer András, az LMP frakcióvezetője beszélt, amikor Brüsszelben tárgyalt az Európai Parlament zöldpárti frakciójának vezetésével. Schiffer a találkozó után azt mondta, hogy nem a Fidesz kétharmados parlamenti többségében rejlik a probléma, az előző ciklusban szocialista médiapolitikusok a mostanihoz hasonló médiafelügyeleti javaslatot dolgoztak ki, amit az LMP akkor is ugyanúgy elvetett.

Jánosi György elmondta: az általa 2009 őszén beterjesztett törvénytervezetet több mint egy évig tartó intenzív ötpárti egyeztetés előzte meg, miközben folyamatosan konzultáltak a médiapiac szereplőivel. Jánosi ennek tulajdonítja, hogy 2009 végén amédiapiac szereplőinek döntő többsége, ha összeszorított fogakkal is, de elfogadhatónak tartotta a javaslatot. Szemben a Fidesz által nemrégien elfogadott törvénnyel, amely korlátlan hatalmat állít a sajtó fölé. A politikus emlékeztetett arra, hogy az általa benyújtott törvénytervet végül azért nem fogadta el a parlament, mert már túl közel voltak a választásokhoz, és a Fidesz már semmiben nem volt hajlandó együttműködni a kormánypártokkal.

A szocialista politikus szerint a decemberben elfogadott médiatörvény 70 százalékban tényleg az általa benyújtott javaslatra épül. Csak éppen a fennmaradó 30 százalék, amit a Fidesz megváltoztatott benne, kiverte a biztosítékot itthon, valamint a nemzetközi szakmai és politikai szervezeteknél. Jánosi emlékeztetett arra, hogy az MSZP javaslata alapján az ellenzék kihagyhatatlan lett volna a médiahatóságból, ellenzéki delegáltak nélkül nem jöhetett volna létre médiatestület.

Az nem helyezte volna egy hatalmi felügyelet alá a kereskedelmi és a közszolgálati médiumokat, mondta, hozzátéve, az akkori javaslatban a legfőbb médiakuratórium felügyelte volna a közszolgálati rendszert, a médiahatóság pedig a kereskedelmi szektort. Jelentős különbségnek tartja az akkori javaslat és a Fidesz által elfogadott törvény között azt is, hogy a korábbiban a médiahatóságnak kötelező lett volna egyeztetni a médiapiac szereplőivel, az uniós irányelveknek megfelelően az önszabályozás és a társszabályozás felé tolta volna a rendszert. A szocialisták törvénytervezete nem vonta volna össze a közszolgálati intézményeket sem, csak egységes felügyeletet, kuratóriumot hozott volna létre, az intézmények azonban teljes mértékben megtarthatták volna önállóságukat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2009-es médiatörvény tervezetében szó sem volt arról, hogy az kiterjedne az írott sajtóra és az internetes médiumokra is. Ötpárti megállapodás volt ugyanis arról, hogy a médiatörvény elfogadása után kezdenek hozzá az új sajtótörvény előkészítéséhez, az internetes médiumokra vonatkozó szabályozással pedig megvárják az Európai Unió ezzel kapcsolatos irányelveinek megalkotását.

Jánosi György szerint alapvető különbség van az MSZP 2009-es javaslata és a Fidesz 2010-es médiatörvénye között