Bírni szusszal – kőbalta az űrhajóban
A feszült várakozások ellenére sem terítette ki a reformkártyákat tegnap Orbán Viktor. A Ház tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök kevesebbet mondott, mint korábban a Dow Jonesnak, amikor azt közölte, hogy a majdani változások a nyugdíjrendszert, a munkanélküliség időtartamát, a közösségi közlekedést és a gyógyszerkasszát érintik majd.
A kormány a március 15-i ünnepség előtt mutatja majd be a T. Ház és a nyilvánosság előtt Magyarország megújulásának programját, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter dolgoz majd ki, és a célja az, hogy minden munkaképes embernek legyen tisztes megélhetést adó munkája, közölte Orbán Viktor, de a változásokról semmit nem árult el. Beszéde leginkább annak ecsetelésében merült ki, hogy az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, de „muszáj bírni szusszal”. A tét nagy, mert –idézzük – „megszűnt a status quo. Az eddig használt eszközök olybá tűnnének föl, mint kőbalta az űrhajón. Nem tüneti kezelésre van szükség, nem akarunk sem Görögország, sem Írország sorsára jutni”. Az államadóssággal, a „letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatékával és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni”, megszorítások nélkül.
Orbán Viktor közölte: az alkotmányozás a gazdaság talpra állításának nélkülözhetetlen része. Az alaptörvénybe foglalják az államadósság felső határát, a nemzeti vagyon védelmét és „a biológiai sokszínűség fenntartását”. Azt Orbán többször is hangsúlyozta: az ország újjászervezését nem lehet az emberek támogatása nélkül véghezvinni, még egyszer nem lehet kiindulási alap az, ami szerinte az elmúlt nyolc évet jellemezte: „megreformálunk titeket, ha belerokkantok/beledöglötök is”.
Ami a reformokat illeti: Orbán Viktor e téren elsőként az oktatást említette meg, amit „úgy kell megújítani, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fi atalok számára. Az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon az oktatási kérdések parlamenti vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal”. Az egészségügy megújítását illetően „bátor lépésekről” beszélt, amelyek vezérelve, hogy „ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből”.
– Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, „aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz” – mondta a miniszterelnök, aki beszélt a 16 százalékos adókulcsról is. Közölte: a kormány azt vállalta, hogy az adórendszer átalakítása miatt senki sem járhat rosszabbul, miközben a magánszektorból bércsökkenésről érkeznek hírek. „Ezt a helyzetet nem fogadjuk el. Akciócsoportot állítottunk fel, és a jelentések nyomán gondoskodunk arról, hogy az adóreform nyomán a magánszektorban sem csökkenthetnek a fizetések”, már csak azért sem, mert az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megállapodtak a minimálbér 6,1 és a bérminimum 5 százalékos növeléséről. Orbán Viktor kitért arra is, hogy „a médiatörvény ürügyén a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, a magyaroknak kijáró tiszteletet megsértették, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány ezt a támadást visszaverte”. Szavait vastaps kísérte a kormánypártok részéről. Az ellenzék viszont kinevette, amikor arról beszélt, hogy „a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük”. „A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették. Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek. (...) Brüsszel nem Moszkva”, mondta a miniszterelnök.
Vona Gábor (Jobbik): A pártelnök szerint „a miniszterelnök beszélt, de nem mondott érdemben semmit, így kínosan kerülte a közbiztonság kérdését is, ami rosszabb, mint volt”. A szélsőjobboldali politikus arról is beszélt, hogy „egyre csak születnek a cigány gyerekek, indokolatlanul nagy számban”, s ha nincs fordulat e téren, polgárháború következhet. Fontosnak tartotta hozzátenni: minden tisztességes cigánynak segítő jobbot nyújtanak.
Schiffer András (LMP): A frakcióvezető mindenekelőtt tiltakozott Vona Gábor mondandója ellen, majd a kormányfő beszédére térve hiányolta a konkrétumokat, a bevételek és megszorítások arányait. Szólt Orbán Viktor strasbourgi fellépéséről is, hangsúlyozva: szemben azzal, amit a miniszterelnök állít, az ott felszólaló EP-képviselők nem a magyarok demokratikus elkötelezettségét vonták kétségbe, hanem azt, hogy az elfogadott médiatörvény megfelel-e a demokratikus normáknak.
Mesterházy Attila (MSZP): A szocialista frakcióvezető először Kövér László házelnökön kérte számon, hogy miért nem utasította rendre Vona Gábort, de a T. Ház első embere ehelyett Mesterházyt oktatta ki a házszabályról meg az európaiságról, mondván: ne kritizálja az ülésvezetést, mert megvonja tőle a szót. Az MSZP elnöke végül Orbán felé fordulva arról beszélt, hogy Orbán a beszédében csak szóvirágokat mondott, konkrét cselekvési tervet nem ismertetett. „Vagy tényleg nem tudja, merre kell menni, vagy csak nem meri beismerni, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan hazudtak a választóknak”, tette hozzá.
Harrach Péter (KDNP): A kereszténydemokraták frakcióvezetője megköszönte a kormányfőnek, hogy „visszaverte a nemzetellenes támadásokat”.
Lázár János (Fidesz): A frakcióvezető visszautasította Vona Gábor kijelentéseit: szerinte a kormány „legfontosabb erénye”, hogy mindenkit egyenlőnek tekint és nem tesz különbséget ember és ember között, miként azt az előző kabinet tette. A kormánypárti politikus, miközben arcpirító hazugságokról és zagyvaságokról beszélt az MSZP-vel kapcsolatban, arra kérte őket, hogy vegyenek részt az alkotmányozásban.
Orbán Viktor viszonválasza: „Ember, érti? 27 százalék. Nyolc év alatt 27 százalékkal növekedett az államadósság. És önök itt ülnek büntetlenül. Nem kéne hálát adni a jóistennek?” Így fordult Mesterházy Attilához a miniszterelnök. Vona Gábor Jobbik-elnöknek azt mondta: „Nem lehet azt mondani, hogy az ország ma közbiztonság szempontjából ugyanolyan állapotban lenne, mint volt ezelőtt kilenc hónappal”. A cigánysággal kapcsolatos jobbikos megnyilvánulást úgy kommentálta: „a mi felfogásunk szerint az európai kultúrkör erkölcsi kiindulópontja az, hogy felesleges élet még nem született. Minden ezzel ellentétes állítást elutasítunk. Felesleges és indokolatlan élet pedig nincsen”. Sokat elárult a miniszterelnök tárgyalási stílusáról, hogy a válság adók kapcsán Schiffer András (LMP) egyik meglátására reagálva visszakérdezett: „Hogyan akarunk úgy megállapodni óriási hatalmú multinacionális cégekkel, hogy előtte nem fogunk pozíciót? Odamegyünk és kérünk tőlük valamit? Hogy gondolják ezt?” A válságadókat azért kellett például kivetni, hogy legyen tárgyalási pozíciója a kormánynak – mondta. „Meg kellett mutatni, hogy Magyarországon, ha szükség van, korábban érinthetetlennek tartott szektorok is, igen, arányosan szerepet kell hogy vállaljanak a közterhekből. Aztán majd innen tárgyalhatunk. Sok-sok milliárdról van szó”. Az egyiptomi látogatása és az ottani forradalom közötti párhuzamra Orbán meglehetősen félreérthetően fogalmazva úgy reagált: „ne higgyen el mindent, amit olvas, nem igaz, hogy mindenről én tehetek, ami rossz a világban”.
