A tavaszi törvényhozás menetrendjéről, a szocialisták által kiemelten kezelendő témakörökről (így például a közmunkaprogramról, az adórendszerről és az alkotmányról) tárgyal az MSZP parlamenti frakciója vasárnap a Jókai utcai székházban. A politikusok megvitatják, és várhatóan véglegesítik az MSZP alternatív alkotmánykoncepcióját is. Ennek egy, még nyers példánya lapunk birtokába is eljutott.

Az elvek közt szerepel egyebek mellett, hogy az alaptörvény nem az éppen hatalmon lévők, hanem a magyar polgárok többségi támogatását kell bírnia; meg kell őriznie az 1989–1990-es alkotmányozás eredményeit, védje az uniós közösség értékeit, legfontosabb állami feladatként pedig a fenntartható fejlődést és a szellemi és gazdasági jólét elősegítését határozza meg. A szocialista alkotmánykoncepció szerint a „Magyar Köztársaság szociális állam: elkötelezett a szociális értékek iránt és az állam alapvető feladatának tartja, hogy elősegítse az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétét”.

A szöveg szerint nem tölthetne be közhivatalt (alkotmánybírói, országgyűlési biztosi, ÁSZ-elnöki és alelnöki posztot) az, aki a megbízást megelőző öt évben politikai tisztséget vállalt. Az alkotmány megtiltja az emberi és állampolgári jogok „lényeges tartalmának” korlátozását; a korlátozás okának kényszerítőnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak az elérendő céllal arányban állónak kell lennie. Szintén szerepel a koncepcióban, hogy választójogot csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek ad az új alaptörvény.

A köztársasági elnök továbbra is csak a jelenleg hatályos feltételek mellett oszlathatja fel az Országgyűlést (ezek kivételes esetek, például, ha a parlament egy éven belül négyszer vonja meg a bizalmat a kormánytól), de a kormányt továbbra sem mentheti fel. A szocialisták koncepciója szerint az államfő sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomból nem részesedik, hanem kiegyensúlyozó, kiegyenlítő szerepkört tölt be.

A politikamentes közszolgálat elvének érvényesítésével az MSZP alkotmányverziója azt mondja ki, hogy az állami politikai vezetőkön kívül minden más közigazgatási státusz, beleértve a szakmai vezetőkét is, határozatlan idejű kinevezésen alapul. Az elképzelés szerint a közszolgálati szakmai tisztségek betöltőit csak a törvényben meghatározott szigorú feltételek keretei között lehet hivatalukból elmozdítani. A szocialista alkotmány megtiltaná az indokolás nélküli elbocsátást.

A szövegben szerepel még, hogy sem a Legfelsőbb Bíróság, sem az ÁSZ elnöke, sem pedig a legfőbb ügyész nem lenne újraválasztható. A vádhatóság első embere – szemben a jelenleg hatályos szabályokkal – ismét interpellálható lenne a parlamentben, működéséről pedig köteles lenne beszámolni az Országgyűlésnek. Újból létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, ezek gyakorolnák az önkormányzati normakontrollt is, de szerepel a koncepcióban az Orbán-kormány által nemrég ellehetetlenített Költségvetési Tanács is. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezésekben megerősített jogosítványokról olvasni, és szerepel az is, hogy a testület tagjait jelölő bizottságban valamennyi képviselőcsoport egy-egy taggal képviselteti magát.