Fekszi, Tátrai és Székely is szabad
Csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a Központi Nyomozó főügyészség Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet előzetes letartóztatására tett indítványát. A bíróság szerint a terhükre rótt bűncselekmények megalapozott gyanúja ugyan fennáll, ám a letartóztatás különös feltételei közül egyik sem. A Központi Nyomozó Főügyészség egyebek között a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel kérte a letartóztatást. Az ügyészek szerint a gyanúsítottak kiterjedt nemzetközi kapcsolataira tekintettel tartani lehet szökésüktől és attól, hogy tanúkat befolyásolnának.
A bírósági döntés ellen a Központi Nyomozó Főügyészség fellebbezett, amelyről két héten belül dönt a Fővárosi Bíróság. A nyomozás a döntéstől függetlenül folytatódik. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunk kérdésére elmondta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentése megérkezett az ügyészségre, és azt „utóiratként” csatolják az eddigi nyomozati iratokhoz.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 novembere óta nyomoz az ügyben ismeretlen tettesek ellen az Állami Számvevőszék kevéssel azelőtt lezárult vizsgálatának megállapításairól készült jelentés alapján, amit az ÁSZ hivatalból küldött meg az ügyészségnek, miután számos súlyos szabálytalanságot és törvénysértést tártak fel az ingatlaneladás ügyében eljáró revizorok.
Az ügyészség tájékoztatása szerint 23,6 millió dollárért kelt el a Moszkva belvárosában lévő épület. A szerződést – a Külügyminisztérium és a vagyonkezelő nevében eljárva – 2008. március 14-én írta alá Székely Árpád nagykövet egy azonosíthatatlan tulajdonosi hátterű céggel, a vételárból 21,3 millió dollárt a vevő át is utalt az MNV Zrt. értékesítési bevételi számlájára.
Az ügyészek szerint arról, hogy ez a szerződés a magyar állam számára előnytelen, mindenki tudott, Fekszi Márta éppúgy, mint Tátrai Miklós, ennek ellenéremindketten azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az adásvétel meg sem történt. Fekszi kezdeményezésére egy Székely által tisztázatlan körülmények között (ahogy az ügyészség fogalmaz – bizalmas úton) beszerzett, az ingatlan értékét 19,9 millió dollárban megállapító értékbecslés alapján előkészítették az ingatlan eladását, amelyre „zártkörű pályázatot írtak ki”. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta a pályázatot az akkor már rég eladott ingatlan értékesítésére.
A pályázatra természetesen meghívást kapott az a cég is, amelynek március 8-án már formailag szabályos, ám felhatalmazás nélkül megkötött adásvétel keretében eladták az ingatlant. A benyújtott pályázatok közül 2008. november 5-én Székely annak a cégnek a 21,3 millió dolláros ajánlatát fogadta el, amellyel márciusban egyszer már szerződést kötött, igaz, akkor még 23,6 millió dollárban állapodtak meg.
Az ügyészség által felkért értékbecslő szerint – aki, mint azt Fazekas Géza is megerősítette, azonos a sukorói telekcsereügyben felkért szakértővel – az épület értéke 52 millió dollár. Vagyis a magyar állam 30,7 millióval kevesebbet kapott az ingatlanért, mint az a szakértő szerint reális lett volna. Az ügyvédek vitatják az értékbecslést, és emlékeztetnek rá, hogy az épület orosz állami tulajdonban lévő telken áll. Elidegenítéséhez az orosz kormány jóváhagyása is szükséges. A Kommerszant nevű tekintélyes orosz gazdasági-politikai napilap a kereskedelmi képviselet eladásának fejleményeit taglaló írásában egyebek között rámutat, hogy a hatályos államközi megállapodások értelmében az ingatlan eladásához mindkét kormány jóváhagyására szükség volt.
Az MTI meg nem nevezett orosz forrásokra hivatkozva csütörtökön azt írta: nem lehet tudni, melyik oligarcha, Viktor Vekszelberg vagy Oleg Gyeripaszka vette meg a képviseletet. Bármelyikük is az, információik szerint azóta komoly haszonnal adta tovább az épületet.
