Adócsökkentés – nagy átverés?
„Elvették tőlünk az étkezési utalványt, a ruhapénzt, a 13. havit, a BKV-bérletet, a cafeteriánkat csökkentették, a mostani 16 százalékos adóval sem járunk jól.” Ezt panaszolta egy rendőrségi közalkalmazott a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) címzett levelében, bár nem is tudta, hogy februárban mekkora öszszeg szerepel a fizetési papírján. Miután a közszolgálatban dolgozók bérét a napokban átutalták, most már mindenki láthatja, hogy mit hozott az „egyszeri, nagyarányú adócsökkentés”.
Úgy tűnik, a beosztott közalkalmazottak, kormány- és köztisztviselők számára semmit. Körkérdésünkre a leggyakoribb válasz: a fizetés annyi, mint tavaly decemberben. Van példa arra is, hogy egy hivatali alkalmazott a gyerekkedvezménnyel együtt kevesebbet kapott kézhez. Egyébként a közszolgálatban az átlagos jövedelmű, tehát legfeljebb kétszázezer bruttót kereső foglalkoztatottak között sokan lehetnek, akik eléggé bizonytalanok a tekintetben, hogy az adóváltozásnak mi lesz a hatása. Köztisztviselőktől, pedagógusoktól, egészségügyi dolgozóktól egyaránt hallottunk a korábbinál valamivel magasabb, de a decemberihez képest kissé alacsonyabb fizetésről is.
Egyelőre tehát csak annyi bizonyos, hogy a 680 ezer közszolga közül legfeljebb minden tizedik jövedelme éri el azt a szintet – a 350-400 ezer bruttót –, amikor a „nagyarányú adócsökkentés” már szabad szemmel is érzékelhető összeget hoz a konyhára. Például egy minisztériumi főosztályvezetőnél vagy egy bírónál a növekmény havi ötven-hatvanezer forint lehet. Az is jobban jár, aki gyermekeket nevel, hiszen egy-egy eltartott után tízezer forint körüli családi kedvezmény vehető igénybe, de a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak alig több mint fele tartozik csak ebbe a körbe.
Tény, hogy a béren kívüli juttatások egy részének megvonása miatt a rendvédelemnél évi háromszázezer forintot mindenki elbukik – reagált az idézett levélre Bárdos Judit, a szakszervezet főtitkára. Ráadásul a tavaly két részletben kifizetett 98 ezer forint jövedelempótlékot sem kapják az idén, átlagosan havi harmincezernyi veszteséget tehát mindenki máris elkönyvelhet. De arról, hogy januártól miként változtak a fizetések, még nincsenek megbízható információk; az érdekképviseletnek néhány hétre van szüksége az adatok összesítéséhez.
Az alacsonyabb keresetűeknél az adójóváírás összegének csökkentése miatt kieső keresetet – ami általában pár ezer forintot tenne ki – kompenzálták, így a havi bér elvileg nem lehetne kevesebb. Egyedi esetek persze vannak. Bárdos Judit tájékoztatása szerint biztosan roszszabbul járnak például a házaspárok, ha a férj és a feleség egyaránt a közszolgálatban dolgozik, s a család a gyermekek után járó kedvezményre is jogosult. Ebben az esetben a kompenzáció összegének meghatározásánál a családi kedvezményt is figyelembe veszik, és amennyiben annak összege elegendően nagy ahhoz, hogy mindkettőjük kieső keresetét ellentételezze, nincs fizetéskiegészítés. Így a gyermekenként körülbelül tízezer forintnyi adójóváírás egy részéből bizonyosan bérkompenzáció lesz.
A kormány éppen a bérkompenzációról szóló rendelet kihirdetésével ismerte el, hogy a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó nagy átverés – ezt tartja Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az „egyszeri nagyarányú” szja-csökkentés, illetve az adójóváírás szabályainak változása azt okozta, hogy a közszférában viszonylag alacsony illetményért foglalkoztatottak – ez a 680 ezer ember legalább nyolcvan százalékát jelenti – a fizetések kiegészítése nélkül idén kevesebbet keresnének.
A kompenzációra több mint húszmilliárdot különítettek el, így a főtitkár nem vitatja, hogy a kormány legalább az illetmények szinten tartására garanciát vállalt. A fizetés tehát valóban nem csökkenhet – hangsúlyozza –, de a jövedelem igen. A tavalyi 98 ezer forintos egyszeri juttatás elmaradása mellett azonban más intézkedések is sújtják a munkavállalókat: egyes területeken átsorolási trükkökkel próbálkoznak, s megváltoztatták az alapilletmény teljesítményhez kötött „eltérítésének” szabályait – árnyalja a képet Fehér József. Aki jól dolgozott, az elmúlt évben akár harminc százalékkal többet kereshetett, az idén ezt a pluszt tíz százalékban maximálták. E változás a munkaügyi központokban dolgozókat érinti kellemetlenül. A főtitkár úgy gondolja, ez barátságtalan lépés, hiszen a közszolgák évek óta egyetlen fi llér illetményemelést sem kaptak, s most még el is vesznek tőlük, ráadásul olyan emberektől, akik amúgy is igen keveset keresnek. Fehér József nem tartja kizártnak, hogy „komolyabb érdekérvényesítő lépésre” szánják el magukat.
