Hétmilliárd után kutat a Kehi
A volt moszkvai nagykövetet, Székely Árpádot, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát, Horváthné Fekszi Mártát és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezetőjét, Tátrai Miklóst már kedden őrizetbe vették. (Csütörtökön pedig szabadlábra helyezte őket a bíróság.)
A Kehi elnöke, Gaál Szabolcs tegnap sajtótájékoztatón közölte: egykori állami vezetők felelősségét is ki kell deríteni az ügyben. Becsléseik szerint 5–7 milliárd forint kár érhette a magyar államot azzal, hogy az ingatlan 3,5 milliárd forintért, a piaci ár harmadáért kelt el.
Az orosz fővárosban a kormány székháza és az amerikai nagykövetség közelében fekvő épület 1982-ben épült orosz állami tulajdonban lévő telken, amelynek egy szovjet–magyar államközi szerződés alapján a magyar állam volt a haszonélvezője. Székely Árpád nagykövet 2005 őszén a bérlő magyar cégekkel közölte: feladatai közé tartozik az ingatlan eladása, mert az kihasználatlan, felújítása túl sokba kerülne, ráadásul diplomáciai státusával össze nem egyeztethető kereskedelmi tevékenységet folytat.
A cégképviseletek szállodaként használták a vendégházat, itt javíttatták autóikat, és a Szovjetunió megszűnése, a kapcsolatok új alapokra helyezése után is próbálták megtartani diplomáciai privilégiumaikat, jóllehet ezekre hivatalosan csak az állami kiküldöttek voltak jogosultak. Az orosz fél azonban sokáig szemet hunyt a helyzet fölött. Egy, az ügyet közelről ismerő forrásunk szerint az oroszok voltak a leginkább meglepve, amikor értesültek az eladási szándékról. – Akár kereskedőházzá is lehetett volna alakítani az ingatlant, német mintára, ha meglett volna a szándék a magyar fél részéről – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy az épület állapota sem volt olyan rossz, mint ahogy a külügyben állították, bár elismerte, szükséges lett volna az épület gazdaságosabb kihasználása.
2004-ben végeztek rajta 200 millió forint körüli felújítást, míg az orosz állami vagyonkezelő kilencmillió dollár értékben írt ki felújítási pályázatot a most is üresen álló épületre. Az ingatlanról több értékbecslés is készült: a 2006-os, amelynek alapján eladták, és egy 2008-as, amely már jóval többre taksálta. Az emelkedő moszkvai ingatlanárak ezt csak részben magyarázzák. A kettő közötti különbség a gyanú forrása, bár az 1,8–2 milliárdos felújítási költséget valószínűleg le kellene vonni a hiányzó milliárdokból.
Az épület vevőjét elővásárlási joga alapján az orosz állam jelölte ki. Hivatalosan 2008 márciusában került a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air céghez, majd innen az orosz államhoz. A Kehi elnöke az offshore céggel kapcsolatban Viktor Vekszelberg orosz milliárdos üzletember nevét említette. A Diamond Air már 2005-ben szóba került, bár az eladásról csak 2006-ban született kormányhatározat. A 2008-as zárt tenderen az offshore cég nyert. Bár az eredmény csak októberben vált ismertté, a cég már márciusban átutalta a pénzt.
Az ügylethez a Pénzügyminisztérium hozzájárulására is szükség volt. Az eladással kapcsolatban az Állami Számvevőszék 2009 szeptemberében javasolt vizsgálatot, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig az év novemberében rendelt el nyomozást. Az eladási szándék 2006-ban ugyan ismertté vált – mint arról lapunk beszámolt –, de akkor ez ellen egyetlen szerv, sem ellenzéki párt nem emelte fel a szavát.
