'El a kezekkel a médiától'
Az Európai Parlament véleményét figyelembe kell venni, hacsak a magyar kormány nem abban érdekelt, hogy fél éven át, uniós elnöksége alatt folyamatosan téma legyen a törvényhozásban a médiatörvény – mondta szerdán kérdésünkre Rebecca Harms, az európai zöldek frakciójának társelnöke. A kérdés arra vonatkozott, vajon kötelezi-e bármire is a magyar kormányt vagy az Európai Bizottságot az Európai Parlament tervezett határozata. Harms szerint semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül a törvényhozás véleménye.
A frakcióknak szerda délig kellett benyújtaniuk tervezetüket, amelyekről aztán egyeztetés kezdődik, hogy a jövő hét szerdájára tervezett strasbourgi vita után csütörtökön a plenáris ülésen szavazzanak is a magyar médiatörvény megítéléséről. Várható, hogy a Néppárt nem vesz részt e folyamatban, de a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az egyesült baloldal kis többséget alkot, s egyelőre jól látszik, hogy a konzervatív tábor is megosztott a kérdésben.
– El a kezekkel a médiától, a sajtószabadságtól – mondta lapunknak Daniel Cohn-Bendit, a zöldfrakció társelnöke, aki leszögezte: egyetlen olyan európai törvény sincs, amely a médiahatóság kezébe adná a büntetés kiszabásának jogát a bíróság helyett. Hozzátette: számára a legfontosabb kérdés, hogy a törvény garantál ja-e a médiapluralizmust, hogy a médiahatóság politikailag független-e a kormánytól. Ám az Európai Bizottság pont ennek a taglalásába nem ment bele. Az illetékes biztos, Neelie Kroes három aggályt – a kiegyensúlyozottság és a regisztráció követelményének aránytalanságát, valamint a külföldi műsorszolgáltatók büntethetőségét – rögzített azzal együtt, hogy mindez korlátozhatja a sajtószabadság érvényesülését, és sértheti az EU alapjogi chartájának vonatkozó 11. cikkelyét.
A magyar kormány szakértői már konzultáltak a bizottsággal, amely szeretne gyors megoldást, tekintettel a magyar uniós elnökségre és Orbán Viktor kormányfő néppárti lobbizására is. A médiatörvény esetleges kiigazítása azonban nem lesz elfogadható a zöldek, s valószínűleg a parlamenti határozat elfogadásában érdekelt többi frakció számára sem. A liberálisok vezére, Guy Verhofstadt a napokban úgy nyilatkozott, hogy a Kroes-levélre érkezett magyar válasz nem kielégítő.
A zöldfrakció egyébként annak kapcsán nyilvánult meg, hogy Brüsszelben vendégül látta a magyar LMP párt delegá cióját, az élen Schiffer Andrással, aki a reggeli beszélgetés során megjegyezte: a kétharmados többség emlegetése azért félrevezető ebben a vitában, mert 2009-ben a szocialista Jánosi György a mai médiahatósági szabályozáshoz hasonló tervezetet terjesztett elő.
A zöldek határozattervezete követeli a médiatörvény alkalmazásának felfüggesztését, új törvényalkotási eljárás megindítását a nemzetközi szervezetek ajánlásainak alapján, a médiahatóság paritásos alapú, a szakmai szervezeteket is magába foglaló létrehozását, a felügyeletnek az audiovizuális médiára szűkítését, a médiapluralizmus alkotmányos védelmének helyreállítását – egyben kifejezi aggályait a készülő alkotmány kapcsán is. A zöldek felszólítják az Európai Bizottságot is, hogy most már ne halogassa a média szabadságáról és pluralizmusáról szóló direktíva megalkotását. Ez azért fontos kitétel, mert a bizottság az egységes joganyag hiányára hivatkozva nem foglalkozik a magyar médiahatóság függetlenségének kérdésével. Mint Rebecca Harms utalt rá, Kroes biztos elődje, Viviane Reding keveset tett az európai szabályozás előmozdításáért, ám a luxemburgi bizottsági tag éppen lapunknak nyilatkozta a minap, hogy huszonnégy tagállam állta útját a médiahatósági függetlenség jogi meghatározásának.
Mind Cohn-Bendit, mind Harms elutasította azon néppárti felvetéseket, hogy valamiféle politikai kampány folyna a magyar kormány ellen. Kérdésünkre ugyanakkor Jonathan Todd szóvivő megerősítette, hogy Kroes biztosnak a januári parlamenti bizottsági ülésen elhangzott ígérete szerint a szakértők tanulmányozzák valamennyi tagállam médiaszabályozását, mert az uniós jognak és értékeknek mindenütt érvényesülniük kell, de a munka állásáról részleteket nem közölt.
Bár Rebecca Harms azt mondta, beszélt Martin Schulz szocialista frakcióvezetővel a határozattervezetről, szerdán délben Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető-helyettes hezitálni látszott, vajon van-e értelme a médiatörvényről folyó egyeztetések idején állásfoglalást kérni a parlamenttől. De végül a szocialista frakció is benyújtotta tervezetét, amely a zöldekénél valamivel finomabb megfogalmazásokat tartalmaz. A médiahatóság függetlenségét illetően például csupán osztja az EBESZ aggodalmait. Sürgeti ugyanakkor, hogy a bizottság minél hamarabb érje el a médiatörvény megváltoztatását az általa kifogásolt kérdésekben, s igyekezzék azt összhangba hozni az európai szabályozással és az alapjogi charta szellemével. Határidő kitűzését is szorgalmazza, amelynek elmulasztása esetén a bizottságnak meg kéne indítania a jogsértési eljárást Magyarország ellen. (B. M.)
