MSZP: házon kívüli alkotmányozás
Nem fog részt venni az alkotmányozás parlamenti munkájában az MSZP, de minden parlamenten kívüli eszközt ki fog használni koncepciójának a bemutatására – tudta meg lapunk. Mint ismert, az MSZP és az LMP azóta bojkottálja az előkészítő bizottság munkáját, hogy októberben a Fidesz korlátozta az Alkotmánybíróság jogosítványait. Idővel a Jobbik is kivonult a bizottságból, amiért javaslatait rendre lesöpörték az asztalról.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt közölte: az Országgyűlés március 15-én „alkotmányozó nemzetgyűléssé” alakul át, és április 25-ig csak az új alaptörvénnyel foglalkozik majd. A tervek szerint húsvéthétfőn, a Fidesz tavalyi választási győzelmének első évfordulóján fogadják majd el az új alkotmányt. Információink szerint az MSZP tegnapi elnökségi ülésén ismét tárgyalták és várhatóan a vasárnapi frakcióülésen el is fogadják a párt alternatív alkotmánykoncepcióját.
Lapunk értesülései szerint az már eldőlt, hogy a párt nem fog viszszatérni az alkotmányozási folyamathoz, a parlamenti vitában nem fog részt venni. Annak ellenére sem, hogy voltak olyan szocialista vezetők, akik emellett érveltek. „Nem akarjuk legitimálni ezt a folyamatot. A Fidesz biztosan azzal fog támadni minket, hogy akkor erre az időszakra ne vegyünk fel fizetést; holott Orbán Viktor volt az, aki hosszú ideig be sem járt a T. Házba ellenzéki vezetőként. A vitában részt veszünk, a véleményünket elmondjuk, de a parlamenten kívül” – fogalmazott lapunknak az elnökség egyik meghatározó tagja. Úgy tudni, az MSZP házon kívüli vitanapot fog kezdeményezni, és vidéki „rész-Országgyűléseken” is megvitatja majd az alkotmányozás kérdéseit.
Az LMP-nek ehhez képest alkotmánykoncepciója már van, azt viszont még nem döntötték el, hogy részt is vesznek-e majd a parlamenti vitában. Az ökopártiak által jegyzett koncepció a fenntarthatósági elvek, az állampolgári és társadalmi részvételi jogok mellett többek között a „túlzott miniszterelnöki hatalmat” korlátozó kitételeket is tartalmaz; utóbbival kapcsolatban az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés és a köztársasági elnök is erősebb ellenőrző funkciókat kapna.
A független intézmények esetében kizárnák az újraválaszthatóságot, míg minden más közjogi pozíciónál korlátoznák azok betöltésének lehetőségét. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: a következő tíz napban születik meg a döntés a párt vezető testületeiben arról, hogy részt vesznek-e majd az alkotmányozási vitában. Több LMP-s forrásunk is ugyanakkor azt mondta: egyelőre az látszik esélyesebbnek, hogy az ökofrakció távol marad a parlamenti vitától. Ha így lesz, előállhat az a helyzet, hogy a kormánypárti többség mindössze a Jobbikkal tudja megvitatni az új alaptörvényt. A radikálisok már korábban jelezték: részt fognak venni a parlamenti munkában.
