Médiaellenőr liberálisokkal
Az alapozás után rátértek a médiatörvényre, a beszélgetés javarészt arról szólt, hogy mi a bűne a törvénynek, cenzúrát, avagy öncenzúrát vezet-e be, tart-e még a médiaháború, és lehet-e totális ellenőrzés alá vonni a médiát. Vágvölgyi B. András – magát is atipikus fideszesként aposztrofálva – azzal kezdte, hogy a médiatörvény nem szájkosártörvény, hanem öncenzúratörvény, „a meglévő rossz beidegződéseket erősíti fel”. Széky János szerint pedig a törvény fő bűne az, hogy a nyomtatott sajtóra is kiterjeszti az ellenőrzést, felrúgja a liberális demokratikus értékeket.
Az ellenőrzésről, cenzúráról, öncenzúráról szólva Koltay alaptalannak mondta a félelmeket és a vitapartnerek médiaháborús utalásait is. Amúgy sem lehet mindent ellenőrizni, uralni, és nincs is ilyen szándékuk. „Teszem azt, egy rendkívül rossz forgatókönyv esetén, ha valamelyik ellenzéki napilap mondjuk ellehetetlenülne egy súlyos bírság által, akkor is megvannak azok a módok, hogy milyen formában és hol teremtődjenek újra ezek a fórumok. Tehát a mai médiát nem lehet uralni sem kétharmaddal, de ahogy nézzük, még egy egypártrendszernek sem igen.”
Koltay utalt a Kossuth téri sajtószabadság-tüntetésekre is, mondván, örül, hogy ilyen sokan rájöttek: a sajtószabadság érték, „egy éve ez még nem volt ilyen egyértelmű”.
A kereskedelmi médiáról szólva Koltay azt mondta, tíz éve nem nagyon néz tévét, de most muszáj, és amit a kereskedelmi csatornákon lát, az „elborzasztó, rettenetes”. Szabályozással azonban „ezt már nem lehet visszaterelni a palackba”, legfeljebb a közszolgálati média súlyát lehetne és kellene erősíteni. – Ha pedig egy közmédium kiegyensúlyozatlanul tájékoztat, akkor panaszt kell benyújtani – mondta nagy derültséget keltve. A beszélgetésen Koltayt azzal is szembesítették, hogy a sajtóbírságokat homályos törvényi felhatalmazások alapján szabhatják ki. Erről Koltay szerint viszont van egy szilárd bírósági gyakorlat: fokozatosan, arányosan és az egyenlő elbánás elve mentén. „Ha bárki azt gondolná, hogy ezek a kormányzat által a törvénybe beépített, semmitmondó gumikategóriák, mert majd mi megmondjuk, hogy mi az arányosság és mi a fokozatosság, akkor téved, mert egy közigazgatási bírónak teljesen mindegy lesz, hogy most éppen a Népszavát, az Indexet vagy az MTV-t érinti. Ha ezt se hisszük el, akkor a bíróságok autonómiáját kérdőjelezzük meg” – mondta újabb derültséget keltve Koltay, aki a beszélgetés során kétszer zárta le a vitát azzal, hogy „akkor nincs értelme beszélgetnünk” –miután már többször is kinevette a közönség.