Értékelés a parlamentben egy hét múlva?
Tizenharmadik országértékelésén semmi olyan bejelentést nem tett Orbán Viktor, amivel erősíthette volna a pénzügyi pia cok bizalmát. Holott a miniszterelnök tegnap a Millenárison szükségesnek tartotta felhívni közönsége figyelmét, hogy „nekünk, magyaroknak nincs időnk várakozni” – és hálát adott a jóistennek, hogy idáig elhozott bennünket. Politikai veteránnak aposztrofálva magát egy „angol politikai veterán” tanácsát idézte: „a határidő fontos, a terv is fontos, de a legfontosabb, hogy a határidő és a terv ne szerepeljen egy mondatban”. Ezt a politikai luxust mi, magyarok most nem engedhetjük meg magunknak –jegyezte meg.
Aztán a „mikor lesz már jobb?” kérdésre válaszul ismertette „a tervet”: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét, 2013 az emelkedésé, amikor „mindannyian látni fogjuk, hogy Magyarország megindult felfelé”, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor „megérezzük és kézzelfogható bizonyítékot kapunk arra, hogy erőfeszítéseinknek volt értelme”. Orbán azt mondta, ez a terv nem a szocializmus ötéves terve, mert senki sem állíthatja, hogy a történelmi materializmus egyetemes törvénye, a világproletáriátus küszöbönálló végső győzelme, valamint pártunk és kormányunk felülhaladhatatlan bölcsessége garantálja a sikert”. –Ez a terv csak egy lehetőség. Az utolsó utáni. A sírból visszahozott, tíz körömmel kikapart lehetőség. A szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége ez – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a válság nem múlt el, az egész nyugati világot és benne Magyarországot is fenyegeti a leszakadó hótömeg, az óriási lavina.
Konkrét kormányzati lépésekről ehhez képest sem esett szó, a kiszivárgott hírek szerint ezekről a parlament tavaszi első ülésén, jövő hétfőn beszél a kormányfő. A miniszterelnök a korábban emlegetett reformtervek mindössze egyetlen eleméről beszélt: Magyarországon mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes.
„A munkanélküliség a valóság, nem egy adat, amelyen széttárt karral sajnálkozhatunk, ahogy az elmúlt nyolc évben láttuk. Ezért határozott és bátor lépéseket fogunk megtenni az idén, hogy akit csak lehet, visszahozzunk a legális munka világába, és ott is tartsuk.” (...) „Nagyon jól tudjuk, hogy nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, és azok közé, akik tudnának dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb más állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és ha másból nem, hát tyúklopásból pénzt is lehet csinálni. Nekünk a probléma két oldalát egyszerre kell orvosolni, különben a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi feszültségekbe futhatunk”, mondta a miniszterelnök, hozzátéve: „el kell érnünk, és el is fogjuk érni, hogy aki munkaképes, az munkából tudjon megélni. És gondoskodni kell mindenkiről méltó módon, aki nem képes munkából megélni. De csak azokról!”
A miniszterelnök a megújulás kapcsán beszélt az újjászületés-küzdelem-küldetés hármas feladatáról, valamint az elszámoltatásról. A „tenyerek viszketése nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne”, konstatálta. Szerinte erről akkor kell újra beszélni, ha az elszámoltatási kormánybiztos elvégezte munkáját, „addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény az van rá”, mondta. Szavait nagy derültség fogadta. Az elmúlt évekről szólva – feltételezhetően a „fi lozófusügyre” is utalva –, megjegyezte: akik úgy gondolták, hogy a bűn az bűn, azzal szembesültek, hogy létezik bűn, amelyre a származás, a nehéz sors, a jó politikai összeköttetések vagy a nemzetközileg beágyazott szakmai kapcsolati háló felmentést adhat. Szintén a megújulással összefüggésben Orbán Viktor kulcskérdésnek nevezte az alkotmányt. – Olyan új alkotmányra van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt, így lehet a megújulásból újjászületés. Lehet, hogy a szakjogászok még ellennének egy ideig az „átmeneti alkotmánnyal”, de Magyarország számára az nem elfogadható, hiszen szovjet minta alapján készült, politikai paktumok írták. És bár nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, de mégiscsak kényszerű kompromisszumok eredménye, amelyben egyetlen szó sincs 1956-ról. „Nem a magyarok alkotmánya”, mondta ki a verdiktet Orbán Viktor a Millenárison.
Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Orbán Viktor üres, halogató évértékelő beszédet tartott, amely sokkal inkább hangulati előkészítése volt azoknak a megszorításoknak, amelyeket a kormány februárban–márciusban be akar vezetni, mintsem egy ország-évértékelő beszéd.
Az LMP-s Jávor Benedek szerint Orbán Viktor évértékelő beszéde gyakorlatilag semmilyen konkrétumot nem tartalmazott arról, hogy a kormány miként akar fellépni azon súlyos problémák ellen, amelyekkel az országnak szembe kell néznie.
A jobbikos Balczó Zoltán szerint „a konkrétumok teljes hiánya miatt képtelenség értékelni” a beszédet, amiből az derült ki, hogy „a Fidesz által vállalt félmegoldásokon keresztül” az országot nem lehet kimozdítani nehéz helyzetéből.
„Az alkotmányozás nem folytatható le addig értelmesen és eredményesen, amíg nem tudjuk, melyek azok az értékek, amelyek iránt a társadalom elkötelezett”, jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn Egerben.
Az AB elnöke hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a tézissel, hogy a jelenlegi alkotmány rossz, az új pedig tökéletes lesz. Azt mondta, magánvéleménye szerint az új alkotmány kihirdetésének időpontját szerencsésebb lett volna április 25. helyett az 1848. április 11-én elfogadott törvények évfordulójára tenni, mint egy húsvéthétfői „folklórnaphoz” kötni, ugyanis az áprilisi törvények jelentették a modern magyar polgári jogállam megszületését.
