A médiatörvényről egyeztető magyar szakértői küldöttség ma utazik Brüsszelbe. Az egyeztetéseket a magyar kormány kezdeményezte abban a válaszlevélben, amelyet Navracsics Tibor igazságügyi miniszter egy hete küldött Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiabiztosának, aki több ponton is kifogásolta a december közepén elfogadott új médiatörvényt. A magyar küldöttség médiajogászokból és a különféle jogszabálytervezetek megfogalmazásában jártas kodifikációs szakemberekből áll.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár a hét végén a Hír TV-nek, majd az MTI-nek azt mondta, ha a szakértői egyeztetések végeztével is szükség van a médiatörvény pontosítására, módosítására, akkor azt természetesen megteszik, és akár már az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején „túl lehetne rajta jutni”. Ezzel megerősítette lapunk pénteki információját, hogy a szakértői egyeztetések lezárása után akár már a parlament egyik februári ülésnapján módosíthatják a törvényt.

Az unió három kifogása, hogy a jogszabály a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik; a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét kiterjeszti a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, például a blogokra is; a jogszabály kiterjeszti a regisztrációs kötelezettséget valamennyi online audiovizuális médiumra. Az igazságügyi miniszter a bizottságnak írt válaszlevelében lényegében jelezte, hogy e három ponton a magyar kormány kész változtatni a jogszabályon. Az államtitkár megerősítette azt az információnkat is, hogy a három képviselő által jegyzett médiatörvény módosítását a kormány kezdeményezné a parlamentnél.

Nem változtatna érdemben a helyzeten, ha átalakítanák a Médiatanács összetételét – ezt már Szalai Annamária mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában még péntek este. Szintén pénteken írta a Népszabadság, hogy a Fideszen belül vannak olyan vélemények, hogy a további támadásokat elkerülendő változtatni lehetne a Médiatanács összetételén is. Európai szinten is számos bírálat érte az új médiaszabályozást amiatt, hogy a kétharmados kormánypárti többség csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta be a Médiatanácsba.

Korábban Neelie Kroes is kétségeit fejezte ki a médiatestület függetlenségét illetően. Ezen aggályát azonban nem vehette bele a vizsgálatba, mert a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a hazai szabályozást, mivel az uniós irányelvek csupán a médiahatóság függetlenségének követelményét fogalmazzák meg, de a függetlenség kritériumait nem sorolják fel. Szalai Annamária arra a riporteri kérdésre, hogy nem húzná-e ki az ügy „méregfogát” egy ilyen kezdeményezés, azt felelte: akinek az a fő problémája, hogy a Médiatanács tagjait milyen módon választották meg, az valójában a demokrácia létét kérdőjelezi meg. „Azt kérdőjelezi meg, hogy lehetséges-e, hogy kétharmaddal nyerjen egy politikai erő, és ő döntsön el kérdéseket” – tette hozzá.

Szalai Annamária arra a riporteri felvetésre, hogy a kétharmados többség „befogadhatta volna” a többi párt jelöltjeit is, azt felelte: „igen, de megteheti az ellenkezőjét is”. Megteheti azt is, hogy a médiánál sokkal fontosabb területeken egyetlen személyt nevez ki egy terület élére – mondta. A Médiatanács elnöke hangsúlyozta: bízik abban, hogy bölcs döntéseket fognak hozni a jövőben, és a munkájuk alapján ítélik meg őket. „Nem állítom, hogy én is mindig jó döntést hoztam az elmúlt hét évben, de minden döntésem következményét emelt fővel vállalom” – mondta Szalai Annamária, hozzátéve: ez eddig is így volt, és ezután is így lesz.

Kovács Zoltán beszél – Szeretnének már túljutni a médiatörvény körüli vitán