Becsület napja: A rendőrök állítólag szét akarnak verni bennünket
„A budapesti rendezvényeket sorra betiltották” – panaszolja a Nemzeti Forradalmi Párt honlapja. A főként bőrfejűeket tömörítő szerveződés ennek ellenére nem mond le az „utcai megemlékezésről”, ahol a program szerint bolgár és német szónokok is lesznek. Az esemény helyszíne azonban egyelőre titkos, a „rendezőség” pedig a majdani résztvevőket jó előre arra kéri, hogy ne nyilatkozzanak a sajtónak.
A többféle irányzatot megjelenítő szélsőjobboldali szubkultúrában február 11-e kiemelt dátum: a „becsület” vagy a „kitörés” napja. 1945-ben a budai Várba szorított német (és részben magyar) csapatok ekkor próbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Nagy részük nem élte túl a vállalkozást.
Lenhardt Balázs jobbikos képviselő – abból a téves feltevésből kiindulva, hogy a náci megszállók és a nyilas csapatok kiverésének csak a gettóba zárt zsidó túlélők örültek – szeretné, ha Budapest „hős védői” állami keretek között is megkapnák az utólagos tiszteletet. Addig is bejelentette, hogy pártja több megemlékezést szervez. Konkrétumokkal nem szolgált, de a világhálón terjedő hírekből annyi azért kiderült, hogy két jobbikos politikus február 11-én délután beszédet fog mondani egy ismeretlen magyar katona rendbetett sírjánál.
A Jobbik viszonylag könynyen beszél, parlamenti pártként kedvezőbb helyzetben van, mint a becsület napjára készülő többi, esetenként be sem jegyzett szervezet. A tervek szerint koncertek, rövidebb-hosszabb emléktúrák, koszorúzások, demonstrációk sorát rendeznék –hogy aztán ebből mennyi valósul meg, erősen kérdéses.
Nem kizárólag a Nemzeti Forradalmi Párt játszik bújócskát a rendőrséggel. A náci-nyilas Pax Hungarica Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom például a Betyársereggel kiegészülve akar rendezvényt tartani, csak azt nem tudni, mikor és hol: a részleteket „biztonsági okokból” az esemény előtt néhány nappal hozzák nyilvánosságra. Információnk szerint a Hősök tere volt a kiszemelt helyszín, de a rendőrség ehhez nem járult hozzá.
A hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal tavaly több szervezettel együtt a főváros határában, a Magyar Cserkészszövetség táborában demonstrált a becsület napján. (A cserkészek elnöksége utóbb jótékony célra ajánlotta fel a bérleti díjként kapott ötvenezer forintot, és közleményben adta hírül: a tábort egy alvállalkozó üzemelteti, a szövetség nem tudott a szélsőjobbos rendezvényről.) A rendőrség tehát a magánterületen tartott „nem nyilvános” koszorúzást múlt évben még tudomásul vette, az egyik – neve elhallgatását kérő – hungarista szervező közlése szerint idén már ezt is tiltja.
A Magyar Nemzeti Arcvonal most egy Budapesttől távolabbi, szintén magánterületen lévő hellyel próbálkozik. A rendezvényre szláv nyelvterületről bejelentkezett külföldi szervezetek között találjuk a neonáci Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetett Combat 18 szerb csoportját is. A „combat” csatát jelent, a 18-as szám az ábécé első és nyolcadik betűjére utal: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. Az 1990 táján Nagy-Britanniából induló, több országban működő Combat 18-at rendre összefüggésbe hozzák rasszista gyilkosságokkal és fegyveres merényletekkel. A mozgalom körül sok a rejtély és sok a találgatás. Akadnak olyan vélemények, hogy mára a titkosszolgálatok átvették az irányítást a Combat 18-ban, amely – minden ellenkező híreszteléssel szemben – felhagyott a fizikai erőszakkal. Mások szerint éppen a „behálózott és zsarolt” szervezetek támadják a „C 18” csoportokat, méghozzá azért, mert a titkosszolgálatoknak azokba nem sikerült beférkőzniük. Némelyik magyarországi nemzetiszocialista csoportosulás ellenben hangsúlyozza, hogy nem ért egyet a Combat 18 által képviselt módszerekkel, tagjait és szimpatizánsait nem látja szívesen.
Maradva az arcvonal rendezvényénél:aNemzetiŐrsereg,valamint a Jobbikról leváltMagyar Nemzeti Gárda visszamondta a részvételt, mert pont a becsület napján nem kíván együtt szerepelni az Oroszországból –értsd: a Vörös Hadsereg hazájából, a volt Szovjetunióból – érkező Nacionalni Stroj (Nemzeti Csatasor) képviselőivel. Ináncsi József, a gárda vezetője kérdésünkre ezt annyival egészítette ki, hogy más országokhoz kötődő szervezetekkel is vannak fenntartásaik. A nemzeti gárdisták ezért külön megemlékezést tartanak, a helyszínt és az időpontot – ahogyan megszokhattuk – ebben az esetben is később hirdetik meg.
Nagy a bizonytalanság. A Magyar Nemzeti Arcvonal lapunknak nyilatkozó szervezője szerint a rendőrségtől informális úton értesültek arról, hogy a rendőrök minden eszközzel megakadályozzák a rendezvényt, bárhol legyen is. „Úgy tudjuk, a vidéki készenléti egységeket is Budapestre és környékére vezénylik. A rendőrök szét akarnak verni bennünket, de annak csúnya vége lesz. A magyar és külföldi bajtársak reakciója kiszámíthatatlan, ami viszont biztos: kamerák tucatjai fogják venni, mi történik. Olyan propagandával vágunk vissza, hogy megemlegetik” – mondja a hungarista szervező.
Tegyük hozzá: a rendőrség valóban nincs könnyű helyzetben. A kormány számára presztízskérdés, hogy megakadályozza a becsület napi demonstrációkat, de a túlzottan kemény rendőri fellépés azzal a veszélylyel járhat, hogy egységbe kovácsolja a máskülönben egymással is folyamatosan torzsalkodó szervezeteket. Szélsőjobbos körökben ugyanakkor élénken emlékeznek rá, hogy az első Fidesz-kormány idején a rendőrség kíméletlenül szétcsapott a budapesti Viking Klubban öszszegyűlt bőrfejűek között: ennek hatására a militáns szélsőjobboldal évekre tetszhalott állapotba került.
A Népszabadság megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság a szélsőjobboldali szervezetek becsület napi készülődésével kapcsolatban csak annyit közölt, hogy a rendőrség minden bejelentett, békés és törvényes rendezvényt a szükséges és elégséges erőkkel biztosít. Ugyanakkor a szükségesség és az arányosság elvét tiszteletben tartva határozottan fellép mindazokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek a gyülekezési joggal visszaélve, törvénysértést követnek el, bármilyen törvénysértésről legyen is szó.
