A Fidesz egyes vezetői körében is kiverte a biztosítékot a fővárosi kórházbotrány. Miként arról korábban beszámoltunk, Szentes Tamás főpolgármester-helyettes ­keddre be­hívatta az összes kórházigaz­gatót, és a legtöbbjüket felszólította, hogy adják be a felmondásukat. Szentes ezt annak ellenére közölte velük, hogy jogilag erre nem is lett volna módja, hiszen a munkáltatói jogokat a főpolgármester gyakorolja. Az akciót a külföldön tartózkodó Tarlós István állíttatta le. Másnap Tarlós sajtótájékoztatón közölte, hogy helyettese lépéséről semmit nem tudott, Szentes tehát egyeztetés nélkül cselekedett. Ugyanakkor közölte azt is, hogy nem rúgja ki Szentest, mert - a sajtótájékoztatón így fogalmazott - ő csupán az eszköz volt, és nem az agy. Jogkörét ugyanakkor korlátozta.

A kórházigazgatókat berendelő meghívókat, úgy tudjuk, jóval korábban, tíz nappal előbb küldték ki, és forrásaink szerint elképzelhetetlen, hogy Tarlós István ne tudott volna az akcióról. Akkor még két párhuzamos elképzelés futott Budapest egészségügyi rendszerének reformjára. Tarlós István - a kormányprogramhoz híven - többször is kijelentette: szíves örömest állami gondozásba adná a budapesti kórházakat. Az egészségügyért felelős korábbi helyettese, az időközben kormányhivatali ­vezetővé ki­nevezett Pesti Imre viszont az intézmények fővárosi integrációja mellett kardoskodott. A vita a fővárosi Fidesz-frakciót is megosztotta. Pesti tervei ráadásul keresztezték - a szintén markáns állami szerepvállalást szorgalmazó - Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elképzeléseit is. Úgy tudjuk, a fokozódó feszültséget érzékelve Orbán Viktor kormányfő maga kérte fel az újonnan felálló fővárosi kormányhivatal élére Pesti Imrét. Csakhogy a belső ellentéteket ezzel sem sikerült felszámolni, hiszen Pesti utódja a szintén integrációpárti Szentes Tamás lett. A hétfői közgyűlésen pedig, úgy látszik, hiába helyezték mellé ellensúlyként Velkey Györgyöt a fővárosi egészségpolitikai bizottság elnökeként. (Szócska Miklós kabinetjének tagjaként tőle várták a fővárosi és a kormányzati reformelképzelések összehangolását. ) Addigra Szentes Tamás csapdába esett: egy nappal a Népszabadságnak tett nyilatkozata után, amelyben kiállt amellett, hogy Budapestnek meg kell tartani az intézményeit, Szócska és Tarlós megegyezett a kórházak - de legalábbis négy intézmény - állami kézbe adásáról. Szentesre pedig az a feladat maradt, hogy visszavonja az integrációt előkészíteni hivatott közgyűlési előterjesztéseket.

Csütörtökön városházi forrásokból olyan híreket lehetett hallani, hogy szerda este Orbán magához rendelte Tarlóst, és kettejük feszült beszélgetése közben felvetődött a főpolgármester távozásának lehetőséges is.

- Nem találkoztam szerda este Orbán Viktor miniszterelnökkel, és nem is beszéltem vele - nyilatkozta lapunknak csütörtök este Tarlós István. A főpolgármester egyúttal azt a feltételezést is határozottan visszautasította, hogy felajánlotta volna lemondását a miniszterelnöknek. „Semmi okom rá. Miért tennék ilyet?" - kérdezett vissza, megjegyezve, hogy nem is ajánlhatná fel a lemondását, „hiszen a nép választotta meg". Munkatársunk kérdésére Tarlós István megerősítette, hogy a jövő héten találkozik a fővárosi kórházigazgatókkal. Mint mondta, a történtek után, „a lovagiasság szabályai szerint meg kell beszélni velük a dolgokat". Arra, hogy a kórházigazgatók maradnak-e a posztjukon, a főpolgármester határozottan állította: nem raportra rendeli őket, és nem lesznek elbocsátva. Addig, amíg nem születik meg a döntés az intézményi kérdésekről, a kórházak sorsáról, nem foglalkoznak személyi kérdésekkel.

- Budapest új vezetése ­egy­sze­rűen le akarja passzolni a ­problémákat, ahelyett, hogy megoldaná azokat - ezt már Horváth Csaba állítja. Az MSZP fővárosi frakció­jának vezetője szerint az egészségügyi ellátó­rendszer a város egyik ­legfontosabb szolgáltatása, hiszen csaknem 3,5 millió budapesti, illetve agglomerációban élő ellátásáért felelős. Ennek ellenére október óta káosz van az egészségügyben. A városvezetők hol államosítanának, hol integrálnának. Az intézmények állami tulajdonba adása nem jelent garanciát a jobb ellátásra - mondja Horváth, aki egyúttal emlékeztetett arra, hogy az általuk az előző ciklusban kidolgozott Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) valódi megoldást hozhatna.

A kormányfő szabad kezet adott neki, de azért szemmel tartja