'Nem fogom büntetni, nem ő volt az agy'
„Csupa rossz hírem lesz. Bár kicsit túlbuzgó Szentes Tamás és továbbment, mint azt tehette volna, nem lesz kirúgva”, ezzel az antréval kezdteTarlós István főpolgármester a keddi városházi botrány magyarázatára és következményeinek ismertetésére összehívott sajtótájékoztatóját. S bár erősítésként Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is a városvezető mellé állt, a csaknem egyórás sajtótájékoztató után sem derült ki, hogy pontosan mi is történt az elmúlt néhány napban, mi vezethetett a napok óta tartó kommunikációs zűrzavarhoz és annak végjátékához, amikor is a főpolgármester távollétében az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes megpróbálta kirúgni a város kórházi főigazgatóit. Az akciót, miként arról már beszámoltunk, a kedden külföldön tartózkodó Tarlós István személyesen, telefonon állította le. Állítólag Szentes Tamás mindezt egyeztetés nélkül, önhatalmúlag tette. Tarlós István ugyanis a leghatározottabban állítja, hogy Szentes Tamást ő erre a lépésre nem hatalmazta föl.
Kérdésünkre, hogy miért nincs jelen a sajtótájékoztatón az érintett helyettese, Tarlós István azt válaszolta: „kíméletből”. Elmondta, hogy Szentes Tamás neki azzal indokolta a történteket, hogy segíteni akart. De mindezért a főpolgármester nem rá haragszik: Szentes Tamás „nem lesz kirúgva, mert nem vagyok hülye, nem fogom büntetni az eszközt, mert nem ő volt az agy”.
Biztos, ami biztos, Tarlós azért korlátozza Szentes Tamás jogkörét, így a jövőben nem hozhat önállóan személyi döntéseket (egyébként ezt eddig sem tehette volna, mert a munkáltatói jogokat a főpolgármester gyakorolta), továbbá a város egészségügyével kapcsolatos kérdésekben helyettese a jövőben kizárólag vele egyeztethet. A jogkört korlátozó döntést még a februári rendkívüli közgyűlésnek kell jóváhagynia.
„A budapesti kórházak jövőjéről a későbbiekben születik majd döntés”, közölte a főpolgármester. A változások célja szerinte az, hogy megszűnjön a kettős, állami és önkormányzati fi nanszírozás. Az átalakítás módjáról az egészségügyi kormányzat, illetve a kormány dönt majd. Szócska Miklós szerint a kormány az integráció, vagyis az intézmények összevonásának híve, de ez szerinte nem jelent államosítást, hiszen – így Szócska – az önkormányzati vagyon is az állami vagyon egy formája.
„A kórházigazgatók nyugodtan dolgozhatnak tovább”, szögezte le Tarlós, az ő sorsukról az után dönthetnek, ha júniusban, de legkésőbb decemberben eldől, hogy átveszi-e az állam a kórházak működtetését.
Az iróniával és az újságírókon való élcelődéssel átszőtt tájékoztatón Tarlós István szóvirágokba csomagolva Pesti Imrének, egykori helyettesének, Szentes Tamás elődjének is üzent, imígyen: „A jövőben a kőfaragók, balett-táncosok, de még a kormányhivatal vezetője sem avatkozhat kéretlenül az önkormányzat munkájába. Minden jó tanácsot köszönünk, de dönteni, mi magunk döntünk”. Közölte: ideje mindenkinek tudomásul venni, hogy a fővárosnak, és személy szerint neki is van egészségpolitikai programja. Ezt megválasztása után Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen már bemutatta. A nevével fémjelzett programot két ember szerkesztette: Szócska Miklós államtitkár és Jávor András, a nemzeti fejlesztési tárca közigazgatási államtitkára. Ezért velük egyeztet.
Bár a sajtótájékoztató meglehetősen hosszúra nyúlt, az nem derült ki, hogy pontosan mi is volt a közvetlen előzménye Szentes Tamás akciójának, annak, hogy alig egy hónapja hivatalban lévő főpolgármester-helyettesként meneszteni akarta a város valamennyi főigazgatóját. A kórházi vezetőket ugyanis az ominózus találkozóra tíz nappal korábban hívták meg. Akkor pedig még Tarlós István is a városban volt. A kórházvezetők menesztését egyébként Tarlósnak kellett volna aláírnia. Ezt a városvezető sem tagadta, a Népszabadság kérdésére mégis határozottan kitartott amellett, hogy vele a kirúgásokról nem egyeztetett Szentes.
Arra sincsmagyarázat, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe adásáról zajló múlt heti tárgyalás után miért nyilatkozta hétfőn Tarlós István a Magyar Nemzetnek, hogy először csak négy kórházat adnának állami működtetésbe. Ez azóta foglalkoztatja még Szócska Miklós csapatát is, hiszen ők mindvégig országos és egységes ellátó rendszer kiépítéséről beszéltek. Pesti Imre ugyanakkor a Magyar Hírlap szerdai számában továbbra is határozottan kiállt a fővárosi kórházak integrációja mellett. Szerinte a főváros érdeke – és hasonlóképp nyilatkozott lapunknak a múlt héten utódja, Szentes Tamás is –, hogy megtartsa a kórházait. A másik modell, az országosan egységes integrált rendszer mellett érvelők szerint viszont ez nem szolgálja sem a lakosság, sem a betegek érdekeit. A budapestiek ellátását végző egészségügyi intézményeknek most legalább hét tulajdonosuk van, a fővároson kívül a Pest Megyei Önkormányzat, valamint különböző egyházak és az állam. A fővárosi kórházak a lakosság teljes ellátásából csak 46 százalékot végeznek, a többit az egyéb tulajdonosok, így – állítják szakemberek – a náluk lévő 12 kórházra nem lehet értelmesen megszervezni a betegek gyógyítását. A két tábor meccse még nem dőlt el, a végső szóra vélhetően az uniós elnökség végéig várni kell.
