Már az Országgyűlés asztalán van a semmisségi törvény tervezete, a 2006 őszi fővárosi eseményekmiatt őrizetbe vett, előzetes letartóztatásba helyezettek ügyeit felülvizsgáló jogszabály. Balsai Istvánt, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnökét Orbán Viktor kérte fel, hogy „tartsa kézben az ügyet”.

A tervezet részleteit február közepén, a Fidesz-frakció első ülésén szeretné ismertetni, és azt követően nyújtja majd be a parlamentnek – hangsúlyozta Balsai, ezért további részleteket nem kívánt elárulni. Anynyit azonban elmondott, hogy a „nyúlfarknyi” tervezet speciális felülvizsgálati, büntetőeljárási rendelkezéseket tartalmaz a 2006-os őszi hatósági cselekményekre – kényszerintézkedésekre, őrizetbe vételre, letartóztatásra, személyi szabadság korlátozására – vonatkozóan.

A semmisségi törvényt eredetileg a miniszterelnöki megbízott szakértői csoportjának vezetője, Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, a 2006-os eseményeket kivizsgáló Független Jogászbizottság társelnöke kezdeményezte, mert álláspontja szerint a vélelmezett jogsértéseket így lehetne tömegesen és gyorsan orvosolni. A jogszabály mintegy kétszáz büntetőügyet érinthet.

A tervezet szerint a bíróság tárgyalás nélkül, az aktákból állapítaná meg, hogy az akkori felelősségre vonás kizárólag a rendőrségi jelentés vagy rendőri vallomás alapján történt-e, és ebben az esetben automatikusan hatályon kívül helyeznék a verdiktet, az érintetteket ehhez be sem kellene idézni. Ugyanígy járnának el a kényszerintézkedések kapcsán is; mert rabosítottak, illetve előzetes letartóztatásba helyezett személyek közül sokan nem követtek el sem szabálysértést, sem bűncselekményt.

Balsai tehát koncepciós ítéleteket sejt, mert korábbi nyilatkozatai szerint a televízió székházának ostroma, majd az azt követő tüntetéssorozat résztvevőit legalább részben olyan rendőri jelentések alapján ítélték el, amelyek hamis közokiratnak minősülnek. A miniszteri megbízott ugyanis azt valószínűsíti, hogy ezeket a jelentéseket nem mindig a rendzavarásoknál ténylegesen intézkedők írták alá, hanem esetenként csak azok, akik az elfogott személyek előállítását végezték, és így az eseményekről nem rendelkeztek megbízható információkkal.

A semmisségi törvény elfogadása direkt politikai beavatkozás lenne a bíróságok működésébe – vélik az igazságszolgáltatás területén dolgozó forrásaink. Miután a televíziók is közvetítették, hogy 2006 őszén mi történt az utcákon, koncepciós eljárásról beszélni az érintett szakemberek szerint nemigen lehet. Ugyancsak aggályosnak tartják, hogy a jogszabály gyakorlatilag azt mondaná ki, hogy hazudik a rendőr, és egyetlen büntetőeljárásban sem lehet adni a szavára. Volt eset, amikor a bíróság megállapította, hogy hazudnak a rendőrök.

Mindazonáltal tény, hogy a nyomozási bírók által letartóztatottmintegy 150 személy többségét másodfokon kiengedték. Ezek között azonban csaknem egészen húsz olyan ügy volt, amelynél hiányzott a kényszerintézkedéshez szükséges megalapozott gyanú. Emellett körülbelül száz embert azért engedtek ki, mert a jogorvoslati eljárásban úgy látták, hogy nem indokolt a gyanúsított előzetes letartóztatása.

Bírósági források éppen erre hivatkozva állítják: a rendszer esetleges működési zavarait a jogorvoslat keretében korrigálták. Ha ennek ellenére születtek törvénysértő ítéletek, azok felülvizsgálatára perújítás keretében lenne lehetőség. Tény viszont, hogy ahhoz előbb bizonyítani kellene a Balsai által jelzett okirat-hamisításokat, ami azért is szerencsés lenne, mert abban az esetben a feltételezett elkövetőket – tehát a rendőröket – is felelősségre lehetne vonni. (Ezt persze akadályozza, hogy parancsnoki utasítás nyomán azonosító nélkül jelentek meg a rendőrök az utcán.)

A 2006-os események után a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője tanulmányban értékelte az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos tapasztalatokat, és elismerte: a bírák nem minden esetben értékelték megfelelően az eléjük tárt bizonyítékokat. Frech Ágnes az Országgyűlés 2002–2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottsága előtt pedig tavaly szeptemberben elismerte, hogy az előzetes letartóztatást a bíróságok az első harminc napra – az ügyészségi indítványoknak megfelelően – többnyire szinte automatikusan elrendelik.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tavaly októberben úgy döntött, hogy szakmai vizsgálatot kezdeményez az előzetes letartóztatások gyakorlatáról. Ezúttal nem a 2006-os ügyeket tekintették át, hanem azt a mintegy hétezer, 2009-ben született határozatot, amelyben valamilyen személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésről hoztak döntést. A vizsgálat lezárult, és annak tapasztalatait a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma értékeli, majd a jelentést várhatóan a jövő hónap végén az OIT elé terjesztik.

Csak a szemünknek higgyünk!