Belső kritikák az MSZP-ben
A belső kritikák alapja elsősorban az, állítják forrásaink, hogy a pártvezetés döntéseibe csak egy szűk kör szól bele. A vitatott döntések egyike például az alkotmányozási folyamatból való kivonulás – sokak szerint részt kellett volna vállalni a munkában. A belső elégedetlenséget információnk szerint Mesterházy Attila is felismerte. Így egy két nappal ezelőtt összehívott tanácskozáson, amelyen a párt tisztségviselőinek egy szűk kara vett részt, abban állapodtak meg a vezetők, hogy a döntési mechanizmusra a jelenleginél nagyobb rálátást kell biztosítaniuk. A tegnap délutáni elnökségi ülésen a testület ismét napirendre vette az alkotmányozás kérdését és az elkészült alkotmánykoncepciót, továbbá megállapították azokat a keretszámokat, amelyek alapján a választókerületi elnököknek meghatározott számú aláírást kell hozniuk a korábban útjára indított, az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása, a magánnyugdíjpénztárak lenyúlása és a média ellehetetlenítése ellen írt petícióhoz.
Ami az MSZP tavaszi menetrendjét illeti: februártól egészen a nyár kezdetéig az MSZP vezetői minden választókerületet felkeresnek, és egyfajta konzultáció kereté ben meghallgatják a választók álláspontját az aktuális közéleti kérdésekről. Szintén indul egy a fiatalokat megcélzó internetes kampány, megkezdődik az aktivisták képzése és a szabadegyetemi oktatás, a kistelepülési kapcsolaterősítés. Utcára hívják március 15-én és április 25-én, vagyis az új alkotmány elfogadásának várható napján a támogatóikat, és nagyrendezvényt terveznek május elsejére is. Szintén a tervek között szerepelnek konferenciák (a strukturális reformokról, a médiáról, az alkotmányról), de lesznek kihelyezett elnökségi ülések és „részországgyűlések” is. Mesterházy Attila kötelezővé tette az országos elnökség tagjai számára az országjárást, és arra kérte a megyei elnököket, hogy minden ülésükre hívjanak meg egy-egy országos vezetőt.