A Fidesz és a kormány kész 'elengedni' a médiatörvényt
A Fideszben és a kormánykörökben már kész tényként kezelik, hogy az Európai Bizottság (EB) által kifogásolt három ponton az Országgyűlés módosítani fogja a médiatörvényt. A Népszabadság információi szerint a módosítás időpontját már csak attól teszik függővé, hogy az EB és a kabinet szakértői mikorra egyeznek meg a mindkét félnek elfogadható szövegben. A kormány részéről bíznak abban, hogy a parlamenti döntés után európai szinten „nyugvópontra” jut a vita, ami jelenleg nagyon megnehezíti Orbán Viktornak a soros uniós elnökség sikeres lebonyolítását.
Úgy tudjuk, hogy a Neelie Kroes uniós médiabiztos két héttel ezelőtti levelében megfogalmazott három kifogás nem érte váratlanul a kormányt. A háttérben folyamatos volt a párbeszéd az uniós szakértőkkel. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is folytatott Brüsszelben nem hivatalos konzultációkat. Azzal, hogy az Orbán-kormány a kéthetes határidő előtt válaszolt, egyértelműen jelezte: feladja a korábbi merev álláspontját és kész a változtatásra. Brüsszelben azonnal üdvözölték Navracsics Tibor „engedékenyen elutasító” – befelé a törvény eredeti passzusait továbbra is védő, de kifelé már a változtatásra hajló – levelét.
Információink szerint az Európai Bizottság nyitott arra a magyar kérésre, hogy minél előbb zárja le a médiatörvény vizsgálatát. Erre utalt kedden Jonathan Todd, Kroes szóvivője is. Szerinte az unió gyorsan, talán már heteken belül rendezni kívánja a médiatörvény ügyét. Az EB ad időt az Orbánkormánynak arra, hogy presztízsveszteség nélkül tudja belföldön kommunikálni a médiatörvény megváltoztatását. A bizottság állítólag azt sem nehezményezi, hogy a kormány változatlanul „technikai jellegű” korrigálásról beszél – nekik az a fontos, hogy az általuk kifogásolt pontokon korrigálják a törvényt.
Fideszes forrásaink azt valószínűsítik, hogy az EB és a magyar kormányzati szakértők megállapodását követően a parlament azonnal módosítja a törvényt. Erre legkorábban február közepén kerülhet sor. Azt tartanák racionálisnak, ha a Fidesz három parlamenti képviselője által jegyzett médiatörvény módosítását a kormány kezdeményezné. A módosítást akár egy ülésnap alatt is le lehetne bonyolítani.
Vannak olyan vélemények a legnagyobb kormánypárton belül, hogy a további támadásokat elkerülendő változtatni lehetne a Médiatanács összetételén is. Európai szinten is számos bírálat érte amiatt az új médiaszabályozást, hogy a kétharmados kormánypárti többség csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta be a Médiatanácsba. Korábban Neelie Kroes is kétségeit fejezte ki a médiatestület függetlenségét illetően. Ezen aggályát azonban nem vehette bele a vizsgálatba, mert az uniós irányelvek csupán a médiahatóság függetlenségének követelményét fogalmazzák meg, de nem sorolják fel e függetlenség kritériumait. Így a bizottság nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a hazai szabályozást. Euró pai szinten többen szorgalmazzák azt is, hogy Viviane Reding alapjogi biztos vizsgálódjon ebben a tekintetben, mert a magyar szabályozás ezen része sértheti az alapjogi charta 11., a sajtó szabadságát rögzítő cikkelyét. Emiatt a kormánypárton belül megfontolandónak tartanák, hogy ellenzéki pártok által jelölt személyeket is be kellene választani aMédiatanácsba. Ennek két módja lehetséges, a jelenlegi testületből mondatnának le tagot (tagokat), hogy helyükre újakat válasszanak vagy az ellenzéki delegáltakkal növelhetnék a jelenleg ötfős testületet. E probléma megoldását nehezítheti Orbán Viktor január közepi nyilatkozata, amikor Strasbourgban azt mondta: a médiatestülettel nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg. Ehhez azonban többen hozzáteszik, hogy változhat a miniszterelnök álláspontja is, hiszen Orbán karácsony előtt európainak nevezte a médiatörvényt. Január elején viszont már azt ígérte meg José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, hogy a magyar kormány szükség esetén módosítani fog a médiatörvényen.
