A Fidesz most pedig megerősíti az Alkotmánybíróságot?
Az alkotmányozás során nem szűkítenék, inkább szélesítenék az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét – ezt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára mondta egy hétfői háttérbeszélgetésen. Megmaradna az előzetes és az utólagos normakontroll lehetősége is, de a taláros testület előzetesen is véleményt nyilváníthatna „a parlamenti vita szakaszában lévő, még zárószavazás előtt álló törvényjavaslatokról”. Azaz, olyan véleményezési jog bevezetésén gondolkodik a kormány, mint amilyen joga az 1990-es évek elején volt az AB-nek, s amely jogával a testület maga soha nem akart élni.
Arra a kérdésre, hogy „él még az a javaslat, miszerint a jövőben csak két egymást követő parlament külön-külön kétharmados döntésével lehetne változtatni az új alkotmányon, a KIM államtitkára úgy válaszolt: „jelen pillanatban nem”, noha ez szerepel a koncepcióban. A 98 százalékos különadóról szóló Lázár János-féle alkotmánymódosítás kapcsán – emiatt szűkítették az AB hatáskörét –, Rétvári Bence úgy fogalmazott, „semmi nincs kőbe vésve, gondolkozunk azon, hogy ugyanarra a célra lehet-e más jogi konstrukciót találni”.
Munkatársunknak kormányzati források azt mondták: ezekkel a bejelentésekkel elejét kívánják venni, hogy az alkotmányozást is olyan intenzitású és negatív európai visszhang kísérje, mint a médiatörvényt.
Rétvári Bence hétfőn megerősítette: közpénzügyi fejezet is készül az új alkotmányban. „Az elmúlt húsz évben sokszor látható volt, hogy a szuverenitás alapvetően nem egy fegyveres erőnek az itt állomásozásával függ össze, hanem az állam oly mértékű eladósodottságával, amely már az önálló, a köz érdekében való döntéshozatalt is ellehetetleníti. Hiszen az állam hitelezői sok esetben feltételeket szabhatnak”.
Az elképzelése szerint, ha létrejön a kisebb Országgyűlés (198 fős parlament – a szerk.), a képviselőséggel összeférhetetlen lesz például a kormányhivatal-vezetői, a megyei közgyűlés elnöki, vagy a polgármesteri tisztség is – hangzott el a háttérbeszélgetésen.
Az alkotmánybírósági törvény szerint az előzetes normakontrollt ötven képviselő, illetve maga a parlament is kezdeményezhette, ám ezzel a lehetőséggel túl gyakran nem éltek. Ennek oka, hogy az AB már az első alkalommal – amikor az SZDSZ 1991-ben a földtörvény tervezetének alkotmányosságát firtatta – világossá tette: nem kíván beszállni a törvényalkotási folyamatba. A testület ezzel öszszefüggésben több határozatban is kifejtette véleményét, és mindvégig az előzetes normakontroll ellen foglalt állást.
A testület leszögezte, hogy a törvénytervezetek alkotmányellenességének előzetes vizsgálata a kivételes alkotmánybírósági hatáskörök közé tartozik. Rendeltetése, hogy megelőzze alkotmányellenes törvény megalkotását, és ezáltal alkotmányellenes jogviszonyok létrejöttét, illetőleg – és ez a fő szempont – védi a törvényhozás tekintélyét. Az előzetes kontroll gyakorlásával azonban az AB maga is a jogalkotás résztvevőjévé válik, és e szerepében az Országgyűlés jogkörét korlátozza, ugyanakkor osztozik a törvényhozó felelősségében. A jogalkotás folyamatában történő ilyen beavatkozás célja és a hatalommegosztás elvének érvényesülése között tehát a testület szerint ellentmondás feszül.
Az AB álláspontját a Hornkormány is osztotta, mert az akkori igazságügy-miniszter törvénymódosítást kezdeményezett: az alig néhány soros előterjesztéssel egyszerűen törölték az alkotmánybírósági törvényből a jogszabálytervezetek előzetes alkotmányossági kontrolljára vonatkozó passzust. Így 1998 februárja óta az AB kizárólag a már elfogadott törvényeket vizsgálhatja felül, és ilyen normakontrollt – a nemzetközi egyezmények kivételével – csak a köztársasági elnök kezdeményezhet. A lépés időzítése viszont állítólag nem volt véletlen: a kisgazdákat akarták megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a törvényalkotást akadályozhassák.
A Fidesz még a korábbinál is szélesebb jogkört biztosítana az AB-nek, és ennek elemzők szerint legalább két oka lehet. Az egyik, hogy ez olyan gesztusértékű lépés, amelynek hatására az LMP talán részt vesz az alkotmányozási folyamatban. A másik és talán fontosabb szempont, hogy a Fidesz az AB bevonásával nehezítené meg, hogy a tavasszal elfogadandó alkotmány betűjével – de akár szellemiségével is – ellentétes törvényeket alkothassanak.
