Német lépés a médiatörvény ügyében
A német Süddeutsche Zeitung számolt be hétvégi számában arról, hogy a WAZ lapkiadó csoport a német kormányhoz és a brüsszeli bizottsághoz akar fordulni, hogy azok a vitatott médiatörvény módosítására ösztönözzék a budapesti kormányt. (A WAZ öt megyei napilap, valamint a HVG hetilap kiadója Magyarországon.) A német újság a lapkiadó vállalat ügyvezető igazgatójára hivatkozott. Bodo Hombach a hét közepén találkozott a WAZ esseni központjában a társaság által kiadott magyarországi sajtótermékek főszerkesztőivel és kiadóhivatali főnökeivel, akik kifejtették nézeteiket a médiatörvényről. Ennek legfőbb problémáját a homályos megfogalmazásban látja Hombach, hozzátéve: ez mélyen elbizonytalanítja az újságírókat.
„Sok minden van ebben a törvényben, ami zavar bennünket” – idézte a müncheni újság Szauer Pétert, a HVG ügyvezető igazgatóját. Szerinte a magyar polgári és büntetőjog elegendő ahhoz, hogy megbüntesse a média által elkövetett jogsértéseket. Ezért nincs szükség a most életre hívott médiahatóságra. Ráadásul a kilátásba helyezett, 90 ezertől 700 ezer euróig terjedő bírságok öncenzúrához vezetnek – így Szauer.
Az esseniWAZ-csoport ötoldalas jegyzékben foglalta össze magyar újságíróinak kifogásait. Utóbbiak többek között rámutatnak: az Orbán-kormány által elfogadtatott törvény nehezen értelmezhető. „Egyrészt túl bonyolult és aprólékos, másrészt viszont gumiszerű fogalmakkal operál.” A „fogyasztók védelme” érdekében kinevezett médiabiztosnak pedig túl nagy hatalom van a kezében – olvasható a lapban.
„A médiatörvény kiforgatja a sajtó önértelmezését” – bírálta a jogszabályt Hombach. „Az újságírók a nép szószólói. A szövegből azonban pont a fordítottja csendül ki: a törvény úgy tesz, mintha meg kellene védeni a népet a médiától” – jegyezte meg. A WAZ igazgatója szükség esetén közvetlenül Orbán Viktorhoz akar fordulni. A két férfi még abból az időből ismeri egymást, amikor Hombach a délkelet-európai stabilitási egyezmény uniós koordinátora volt. Vajon egy régi ismeretség segíthet a dologban? – tette fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung, hozzáfűzve: Orbán éppen pénteken védte meg újból a médiatörvényt, amely szavai szerint „megfelel a bevett európai normáknak”.
A magyar kormány részéről legkésőbb a hét első felében elküldik a válaszlevelet a médiatörvény ügyében Neelie Kroes médiaaügyi biztosnak – tájékoztatták lapunkat kormányzati források. Az Európai Bizottság médiaügyi biztosa másfél hete küldött levelet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, melyben három pontban fogalmazott meg „kétségeket” arról, hogy a magyar médiatörvény kompatibilis-e az uniós irányelvekkel és szabályozással. JonathanTodd, a Bizottság médiaügyi biztosának szóvivője a levelet ismertetve azt mondta: a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.
Egy kormányközeli forrás munkatársunknak azt mondta: valószínű, hogy a Navracsics Tibor által jegyzett válaszlevél a három kifogásolt pontot illetően a magyar álláspontot részletezi majd. És ha erre a bizottság részéről az lesz „a jogos, megalapozott, és diszkriminációmentes válasz”, hogy korrigálni kell a médiatörvényt, akkor a kormány készen áll erre. Sőt – tette hozzá forrásunk – nemcsak a Neelie Kroes által megjelölt három pont esetében lesz nyitott a kabinet, hanem a médiatörvény más részeire vonatkozóan is. „De csak ha jogosak és bizonyítottak az uniós kifogások” – teszik hozzá.
Schmitt Pál jelenlegi és Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök továbbra is védi az Orbán-kormány médiatörvényét. Schmitt az Észak-Magyarország című napilap szombati számában azt mondta, az interneten való rendteremtés az, ami érzékenyen érintett mindenkit. A szabályozás e téren is megpróbálja az ifjúság védelmét, az emberi méltóság védelmét előtérbe helyezni, és ez érzékenyen érintette azokat, akik a médiával foglalkoznak. Mádl Ferenc a Magyar Nemzetnek a nyolcvanadik születésnapja alkalmából adott interjúban azt mondta: nem olvasta ugyan végig pontról-pontra a törvényt, de tudja, miről van szó. Hitelt érdemlő és hozzáértő emberek állítják, hogy lényegében a hatályban lévő európai törvényeket követi, azok modellje – közölte. Véleménye szerint a jogszabály körüli vita túl van dimenzionálva, a reakciókat pedig túlzottnak és hiszterizáltnak tartja. Úgy vélekedett: valójában nem a médiatörvénynyel van baja a baloldalnak, hanem azzal, hogy Magyarország az egyetlen állam a térségben, ahol a keresztény-polgári szövetség kétharmados többséget szerzett a parlamentben.
Az MSZP szombati választmányi ülésének kezdetén levetítettek egy kisfilmet Orbán Viktor beszédéről, melyet az Európai Unió Parlamentjének plenáris ülésén mondott el, és ahol több EP-képviselő bírálatát fogalmazta meg a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Simon Gábor választmányi elnök üdvözölte, hogy például a médiatörvény miatt a civil világ képes megmozdulni, képes véleményt nyilvánítani.
