A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) több címen is díjat szed a Balaton vízfelületének, s egyes állami tulajdonú partszakaszainak használóitól. A kikötőt működtető egyesületeknek, cégeknek, vagy épp a mólók, hullámtörők fenntartóinak, stégtulajdonosoknak – egyebek mellett úgynevezett meder- vagy víztérhasználati – díjat kell fizetniük. A tarifák 2007-ig alacsonyak voltak, négyzetméterenként, évenként 8 és 50 forint közötti díjtételek voltak érvényben. 2007 óta azonban több lépcsőben, drasztikusan emelték a tarifákat.

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke azt említette példaként: az úgynevezett víztérhasználatért 8 forint helyett ma már 311 forintot, azaz harmincnyolcszoros díjat kellene fizetni. Mint mondta, Gyenesdiáson az egykori zagytérben egy helyi egyesület alakított ki vitorláskikötőt, ahol főként a helyiek tartják kis hajóikat, csónakjaikat. Eddig évi 100–120 ezer forintot fizetett a szervezet a mesterséges öböl és a partszakasz használatáért, az új tarifák szerint azonban körülbelül 5,5 millióra nőne a bérleti díj, márpedig ekkora terhet nem tudnak állni az egyesület tagjai.

– Az irreálisan magas tarifák miatt a kikötőkben jelentősen nőhetnek a csónak- és vitorlástulajdonosoktól kért helypénzek. Ez egyfelől jelentősen csökkenti a térség víziturizmusának versenyképességét, másfelől rengeteg kispénzű horgászt, vitorlázót kényszerítene arra, hogy adja fel évtizedek óta űzött kedvtelését –mondta Gál Lajos.

A polgármester arra a kérdésünkre, hogy miért csak most háborognak, ha már 2007 óta ismertek az emelések, azt felelte: korábban is jelezték kifogásaikat, ám az MNV-nél „rájuk se hederítettek.” Mindemellett – tette hozzá – több tucat civil szervezettel, gazdasági társulással tízéves mederhasználati szerződést kötöttek korábban, és sokan csak mostanában, a bérleti kontraktus lejártakor szembesültek az irreális árakkal.

A Balatonkenesei Horgász Egyesületnek például 2009 januárjában járt le a szerződése, ám a mai napig nem kötöttek új megállapodást a vagyonkezelővel.

– Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a korábbi évi 25 ezer forint helyett 2,5 millió forint mederhasználati díjat fizessünk a kikötőnk után – mondta Marócsik Mihály, a kenesei horgászegyesület elnöke.

A tarifaemelés súlyosan érinti a Balatoni Hajózási Zrt.-t (BH) is. Bár a cég a séta- és menetrend szerinti nagyhajók kikötői után csak jelképes összeget fizet, tíz – összesen 1500 hajó befogadására alkalmas – vitorláskikötője miatt már a megemelt vízés területhasználati díj megfizetésére kötelezik a társaságot. HorváthGyula vezérigazgatótól megtudtuk: a cég 2007 óta nem hajlandó aláírni az MNV Zrt. által előkészített új mederhasználati szerződést, és az elmúlt években is csak a korábbi mederhasználati díjat, azaz négyzetméterenként 20–30 forintot fizetett be a kincstárba.

– Az új kontraktus szerint ugyanis százszorosára, négyzetméterenként 2500 forintra emelkedne a díj, ami a cég számára több mint 100 millió forintos pluszkiadást jelentene. Ezzel azonnal veszteségessé válna a vitorláskikötő üzletágunk – közölte Horváth Gyula, aki szerint a vállalat csak akkor írhatja alá az új mederhasználati szerződést, ha a megállapodásba a cég javaslatai is bekerülnek.

A BH egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy a tervezett díjakat 50 százalékkal mérsékeljék, a tóba benyúló, sétányként is funkcionáló hullámtörő mólók mederhasználati díját pedig jelképes szintre csökkentsék. Horváth Gyula szerint a kontraktusokat legalább 90 évre kellene megkötni.

– A mederhasználati szerződések és díjak ügye valóban felülvizsgálatra szorul – közölte érdeklődésünkre Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke. – Éppen ezért egyeztetéseket kezdeményeztem a nemzeti fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkáránál a problémák megoldása érdekében. Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a minisztérium, a vagyonkezelő szervezet, valamint a balatoni régió képviselői között.

Bóka elmondta: a mederhasználat ügyében a balatoniak három területen szeretnének pozitív változást elérni. A BFT-elnök szerint például 30–40 százalékkal kellene csökkenteni a megemelt mederhasználati díjakat, másrészt a mederhasználati szerződések időtartamát legalább 60 évre kellene emelni ahhoz, hogy a létesítmények tulajdonosai és bérlői érdekeltek legyenek az érdemi fejlesztések elindításában. A harmadik fontos cél, hogy a vízi létesítmények a jövőben alkalmasak legyenek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ami lehetővé tenné, hogy a kikötőrekonstrukciókra fel lehessen venni jelzálogjoghiteleket. Hogyan reagál a panaszokra az MNV? Mint megtudtuk, az MNV felülvizsgálja a korábban kialakított tarifatáblázatot, s a díjtételek módosítását tervezi, valamint egyeztet az érintett polgármesterekkel. Az ügyben február végére döntés várható. Az MNV kitért ugyanakkor arra is: számos olyan kikötő akad, amelynek tulajdonosa egyáltalán nem fizet mederhasználati díjat, s ezen változtatnának.

A magas tarifák miatt a kikötőkben jelentősen nőhetnek a csónak- és vitorlástulajdonosoktól kért helypénzek