Szocialista politikusok szerint az új alkotmány elfogadásának legalább akkora visszhangja lehet Európában, mint a médiatörvénynek. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök néhány hete arról beszélt, hogy ha a Fidesz által elképzelt új alkotmányt a „demokratikus ellenzék” nélkül fogadják el, az még nagyobb vihart kavar majd, mint a médiatörvény. Kovács László, az MSZP alelnöke pedig tegnap azt mondta: a Horn-kormány mögött is volt kétharmados többség, de „az első komoly kijelentésünk az volt, hogy nem nyúlunk az alkotmányhoz, csak akkor, ha legalább egy ellenzéki párt mellénk áll. Most a Fidesz olyan alkotmánymódosítást akar keresztülhajszolni, amely egy párt alkotmánya lesz, nem az országé”.

A kormány még nem döntött arról, kikéri-e nemzetközi jogászok vagy a velencei bizottság véleményét az új alkotmány elfogadása előtt. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-ben erről azt mondta: két-három hónapos megfeszített munka előtt állnak. Ez idő alatt minél többek véleményét szeretnék kikérni az alkotmány tartalmával kapcsolatban. „Másrészt nekünk magunknak kell olyan jó minőségű szöveget előállítani, amely európai színvonalú, és európai szinten is megállja a helyét, akár az emberi jogok katalógusa, az intézményrendszer vagy a közpénzügyi fejezet tekintetében.”

Ez utóbbi kimondottan más országok szabályozásának a tapasztalatára épül, az intézményrendszerben nem lesz kardinális változás. Az alkotmány emberi jogi fejezete pedig az unió alapjogi chartájára épül. Vagyis ebben a helyzetben nincs szükség különösen alapos konzultációra nemzetközi szervezetekkel –mondta.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára lapunknak arra a kérdésére, számít-e arra, hogy az alaptörvény – a magzati élet védelme miatt, például – a médiatörvényhez hasonló nagy vihart kavarhat Európában, nemmel válaszolt. Szerinte az új alkotmány normaszövegének tárgyalása „sokkal előkészítettebb lesz”,mint amédiatörvényé volt, amikor inkább az „utánkövetés volt a jellemző”.

Az alaptörvényről szóló törvényjavaslat közérthetőbb is lesz, így vélelmezéseken alapuló kritikák, vádak kevéssé fordulhatnak elő – prognosztizálta a KDNP-s politikus. Arra, hogy az európai színtéren a kétharmados többségű Fidesz–KDNP-szövetség alkotmányának tekinthetik az új alaptörvényt, úgy reagált: a Jobbik részt vesz az alkotmányról szóló parlamenti vitában, s az LMP sem mondta, hogy távol maradna, csak az MSZP-nek van ilyen szándéka.

Rétvári Bence azt mondta: az új alkotmányról szóló törvényjavaslatról „extraeljárás” keretében tárgyal a parlament, azt megelőzően pedig nyilvánvalóan rendkívül széles körű egyeztetés lesz az alaptörvény szövegéről. Az alaptörvény előkészítésének módját még tavaly decemberben firtatta Lamperth

Mónika szocialista képviselő. „A parlament a kormányt csupán az alkotmány normaszöveg-tervezetének előkészítésére kérte fel, de arra már nem, hogy lefolytassa a javaslat társadalmi vitáját is; a későbbi egyeztetésekről az Országgyűlésnek kell döntenie. A Magyar Köztársaságban az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, így a parlament határozhatja meg azt is, hogy az új alaptörvény előkészítése milyen rendben történjék” – válaszolta Navracsics Tibor az írásbeli választ igénylő kérdésre.

Lamperth, aki az elektronikus információszabadságról szóló törvényre hivatkozott, amely szerint valamennyi jogszabály tervezetét közzé kell tenni az interneten, és általában legalább tizenöt napot kell biztosítani arra, hogy az előterjesztésekhez bárki javaslatot tegyen, ezt elutasítja. Szerinte az alkotmány tervezete is olyan törvényjavaslat, amelynek kidolgozására és tárgyalására a hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ezért a napokban újabb kérdést intézett a miniszterhez, választ még nem kapott.

A jogalkotásról, illetve a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényeket már az Orbán-kormány terjesztette elő, s azok január 1-jén életbe léptek. Ez utóbbi szerint a törvények tervezetét és indoklását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. Az új alkotmány tervezetét a KIM-nek kell elkészítenie, egyértelmű, hogy a társadalmi egyeztetésért is Navracsics Tibor miniszter felel, és ehhez a parlamentnek semmilyen további döntést nem kell hoznia. Így most csupán az a kérdés – fogalmaz Lamperth Mónika –, hogy a miniszter be kívánja-e tartani az alaptörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint „az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek”.

– Egyelőre még azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki terjeszti az Országgyűlés elé az alkotmánytervezetet – mondta lapunknak Rétvári Bence, hozzátéve: nagy valószínűséggel a kormány. De nincs még erről hivatalos döntés, hiszen a parlament még nem határozott az alaptörvény koncepciójáról. Arra a felvetésünkre, hogy akár Schmitt Pál államfő is lehet előterjesztő, hiszen van javaslattételi joga, az államtitkár úgy reagált: „igen, a házszabály szerint akár ez is elképzelhető”.

– Ha elkészül a normaszöveg tervezete, az a közigazgatási egyeztetés után nyilván felkerül a kormányzati honlapra, így lehet majd véleményezni – közölte Rétvári, megjegyezve, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság már a koncepció megfogalmazása előtt módot adott a közjogi méltóságoknak, egyetemi tanszékeknek a véleményük kifejtésére. Az új alkotmány koncepciójáról a Miniszterelnökség kérdőívet készít, és a kormány így veszi fel a kapcsolatot a választókkal.

Orbán Viktor szerint nem kell népszavazás

Nem kell az új alkotmányról népszavazás – ez Orbán Viktor véleménye, aki tavaly azt mondta: „Az áprilisi választásokon a választók világos döntést hoztak; akkor a szocialisták azt kérték kifejezetten az emberektől, hogy ne szavazzanak ránk, mert akkor új alkotmányt fogunk készíteni. Az emberek ezt az érvet megfontolták, és ránk szavaztak. És ezt megerősítették az önkormányzati választáson. Én tehát úgy gondolom, hogy mi teljes felhatalmazás birtokában járunk el, semmifajta új felhatalmazásra nincs szükség, a munkát pedig el fogjuk végezni. Ha az ellenzék részt vesz a munkában, annak örülünk. (…) Ha nem élnek vele, akkor is meg fog születni Magyarország új alkotmánya. Fontos, hogy a megszületés előtt legyen az alkotmányról széles nemzeti konzultáció, ezt, amikor a tél derekán túl leszünk, el is indítja a parlament.”

A kormány még nem döntött arról, kikéri-e nemzetközi jogászok vagy a velencei bizottság véleményét az új alkotmány elfogadása előtt