Honnan lesz a BKV-nak 1,1 milliárd forintja villamoshálózat-fejlesztésre, ha a csőd szélén billeg? Tarlós István főpolgármester beiktatása óta apokaliptikus képet fest a fővárosi közlekedési cégről, amelynek megmentése állami beavatkozás nélkül szerinte reménytelen vállalkozás. A múlt héten már odáig jutott „kétségbeesésében”, hogy kijelentette: ha nincs más, akkor dőljön be a vállalat. A cég stabilizálásában aligha segít a budai fonódó villamoshálózat-projekt 1,1 milliárd forintos tétele. (A teljes beruházási költség 6,5 milliárd forint, amiből 5,4 milliárdot pályázati támogatásból teremtett volna elő a BKV.)

Bár Kocsis István, a cég vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy megvan rá a pénz, a főváros működésre adott tízmilliárdjáról később kiderült, hogy az alaptevékenységre sem elég. Így a cég a fővárossal karöltve az államtól kért támogatást. Meg is kapták, el is költötték. Az idei fővárosi költségvetésben pedig ötmilliárddal csökkentették a BKV-ra szánt keretet, mivel az államtól várnak hozzá 19 milliárdot. Ebből akár telhetne a budai fonódó villamosprogramra is. De a városvezetés korántsem lehet biztos abban, hogy a pénzt meg is kapják.

Másrészt a válsághelyzetre hivatkozva kigyomláltak a költségvetésből szinte minden beruházást. Mindezek fényében kissé meghökkentő Tarlós István politikai felelősséget firtató levele, amelynek címzettje Láng Zsolt II. kerületi polgármester. E levélben felhívja párttársa fi gyelmét arra, hogy az engedélyek késlekedése a projekt ellehetetlenülését vonhatja maga után, s így elvész az unió 5,4 milliárd forintos támogatása.

Ez csak részben igaz. Az unió közösségi közlekedésfejlesztésre fordítható kerete 2013-ig használható fel. Csakhogy a pályázatok elbírálása – értékhatár-változás miatt – időközben átkerült a tagállamokhoz. Hazánk esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), amely elunva a főváros és a kerület közti kétéves huzavonát, valóban ultimátumot adott: ha a II. kerület március 31-ig nem járul hozzá az építési engedély kiadásához, felbontják a BKV fővárossal kötött támogatási szerződését.

– Ettől a projekt módosított tervvel még megvalósulhat – egészíti ki a fentieket Szalai Tibor II. kerületi jegyző. – A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan kérték a fővárostól a közterületre vonatkozó rendezési terv elkészítését, amelyből egyértelművé válna, hogy pontosan hol vezetnék át a 17-es villamost a Margit híd alatt, hány sáv maradna az autósoknak, és jutna-e még valami hely a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak a felső rakparton a villamospálya mellett

. Ebből talán választ kaphatnánk arra is, hogy elbírja-e a HÉV alagútja feletti födém a villamost is, illetve hogyan kapcsolódik a 19-es villamoshoz a Batthyány téren. S ott vajon betemetnék a gyalogosfeljárót? De arra se kaptunk választ, hogy számolt-e valaki az utak alatt húzódó közművekkel, illetve azok kiváltásával. S vajon kiszámolta-e valaki, hogy az Árpád fejedelem útjáról ömlő autós áradatot megszakító –négy sávot 7-8 percenként keresztező – villamosok mekkora torlódást idéznek elő? (A beruházás 450 milliót érő hatástanulmánya ügyében a rendőrség is nyomoz.)

A projekt tartalma alapvetően nem változott – ismeri el a beruházást még VEKE-szóvivős ideje óta támogató Vitézy Dávid, aki jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ vezetője –, de a kerületi észrevételek egy részét azóta beépítették a tervbe. Így előkészítették a 17-es villamosvonal teljes hosszának felújítását, a Kolosy téri átszállás kialakítását, megmarad a Frankel Leó út kétirányú forgalma és akadálymentes lesz a 17-es villamos.

– A mozgássérültek aligha ezt mondják. Az ide beállítani tervezett ipari csuklós, illetve Tátra villamosokra két lépcsőfokon keresztül lehet felszállni, de nem ez a fő problémánk a beruházással kapcsolatban. Egyszerűen nem vagyunk biztosak abban, hogy közlekedésszervezési szempontból kellően átgondolt-e a beruházás. S az sem érthető, miért nem kezdik meg a programot az északi – általunk is támogatott – kapcsolat megteremtésével, míg a vitatott déliről tovább tárgyalhatnának a felek. A főpolgármester sajtón keresztüli üzengetése nem változtat a képviselő-testület egyhangú döntésén, miszerint rendezési terv és szakmai válaszok nélkül nem támogatja a tervet –szögezte le lapunknak a II. kerület jegyzője.

– A budai fonódó Budapest egyik legkomolyabb és legígéretesebb kötöttpályás közlekedésfejlesztési beruházása, amelyet az Európai Bizottság legjobb minősítésben részesített – közölte hétfőn György István főpolgármester-helyettes. – Az engedélyek közül már csak a II. kerület önkormányzatához, illetve szakhatóságához köthetőek hiányoznak, illetve a képviselő-testület tulajdonosi hozzájárulására lenne még szükség az induláshoz.

Szerinte a városrész ellenérvei nem többek kifogásnál. A főváros által készített szimulációs tanulmány nem igazolja a kerület környezetterhelésre vonatkozó aggodalmát. A városrész érdekeit be kell illeszteni az összbudapesti fejlesztési elképzelésekbe. György István egyúttal utal arra a nyílt levélre, amelyben hat civil szervezet együttműködést kért Láng Zsolttól. A főpolgármester-helyettes végül bemutatta a NFÜ levelét, amelyben Szalóki Flórián főigazgató 2010. december 31-ét jelöli meg határidőnek. Igaz, ezt az időpontot még ki tudták tolni 2011 első negyedéve végéig, ám több módosításra nem lesz lehetőség.

A budai fonódó villamosprojekt révén összekötnék a 17-es villamos vonalát a nagykörúti sínpályával – az egyik irányban a Török utcán, a másik irányban a Frankel Leó úton keresztül –így Óbudáról a Moszkva térig átszállás nélkül lehetne közlekedni. A másik irányban a Margit híd alatt haladnának tovább a sínek egészen a Batthyány térig, összeköttetést teremtve a 19-es és a 41-es villamosokkal.