Filozófuspályázatok: a 168 Óra cáfolja a Magyar Nemzetet

2011-01-28 elszámoltatás filozófia pályázat

Szemben a Magyar Nemzet állításaival, nem Magyar Bálint indította el – és célozta be – azt a kutatási programot, amelynek felhasználása kapcsán a lap cikksorozatban vezető filozófusokat vádolt meg szabálytalanságokkal, az elszámoltatási kormánybiztos pedig feljelentéssel is élt.

A 168 Óra e heti száma nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján közli: a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) elindításáról Orbán Viktor első kormánya döntött 2000 augusztusában az általa felkért Tudományos Tanácsadó Testület javaslatára. E grémium elnöke Pálinkás József, az Oktatási Minisztérium akkori politikai államtitkára volt. Nem sokkal később – már oktatási miniszterként – ő lett az NKFP Programirányító Testületének elnöke. Azaz: felügyeleti jogot kapott a kutatásokra fordítható közpénzek fölött. Ő a filozófusok újságbeli meggyanúsítása kapcsán a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként fejtette ki aggályait a pályázati rendszerrel kapcsolatban.

A 168 óra utánajárt, kik kaptak Pálinkás idejében támogatást az NKFP inkriminált 5. alprogramjában. 2001-ben nyert többek között Granasztói György történész – amúgy tagja a jobboldali tudósok Professzorok Batthyány Körének, amit 2000-től egy ideig elnökölt is –96 millió forintot. Ő is, mint a most megvádoltak, csak a program szervezőjeként, de nem személyesen kapta a pénzt. Az akkori pályázaton támogatást kapott mások között az ismert jobboldali politológus Fricz Tamás (41 millió forintot) és Csépe Valéria (47,2 millió forintot) is.

Botos Katalin közgazdász – ugyancsak tagja a Professzorok Batthyány Körének – ezen a pályázaton nyert 33,4 millió forintot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatásvezetőjeként. Jutott pénz 2001-ben Nyíri Kristófnak is, aki a Magyar Nemzet cikksorozatában támadta a filozófusokat: ő az NKFP pályázatán 2001-ben 43 millió forintot kapott a Recepció és kreativitás című kutatómunkájára. Ide tartozik, hogy a 168 óra cikke szerint ekkor nemcsak a jobboldalhoz tartozók nyertek e pályázatokon, hanem Hankiss Elemér, Glatz Ferenc, Inotai András és a Politikatörténeti Intézet igazgatója, Földes György is.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.