Komoly kihívások érik Magyarország alkotmányos kultúráját a jelenleg folyamatban lévő alkotmányozás, illetve az alkotmányos demokrácia jövőjével kapcsolatos kritikák formájában. Erről Sólyom László korábbi köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke beszélt tegnap a Közép-európai Egyetemen tartott előadásán. Kérdés, mondta, hogy az új alkotmány valóban új lesz-e, jelent-e érdemi újításokat, szakít-e a közös alkotmányos tradíciókkal.

Az új alkotmány előkészítésével kapcsolatban a volt államfő megjegyezte, komoly népszerűségre tettek szert olyan jelentős érzelmi töltettel bíró, nem egészen tisztázott elméletek a múltból, mint az ezeréves (íratlan) alkotmány méltatása, az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának kezdeményezése, vagy a Szent Korona-tanra való hivatkozás. Ezek az alternatívák a hatályos alkotmánnyal szembeni elégedetlenséget fejezik ki, de különös, hogy az alkotmányt tegyék felelőssé a kormányok rossz működéséért vagy általában a politika hibáiért. Még a legkeményebb populista kritika sem tudott felmutatni olyan pontot a hatályos alkotmányban, ami ezt alátámasztotta volna.

Egyszerűn kommunistának, sztálinistának bélyegzik az alkotmányt, figyelmen kívül hagyva, hogy a rendszerváltáskor, a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon kidolgozott, teljesen új és az európai sztenderdeknek megfelelő alkotmány legfeljebb annyiban egyezik az 1949-essel, hogy „Magyarország fővárosa Budapest”.

A kormány hivatalos kommunikációjában a jelenlegi és az új alkotmány közötti ellentétre fókuszál, folytatta Sólyom László, mintha az új alkotmány a jelenleg hatályos negatívja, tagadása lenne. Lehetne erre azt mondani, hogy ez csak politikai kommunikáció, és az új úgysem térhet el jelentősen a jelenlegitől – csakhogy a szavaknak hatalmuk van. „A hatályos alkotmány tekintélyének megsemmisítése magát az alkotmányosság eszméjét is sérti, aláássa a törvényességbe vetett bizalmat, megkérdőjelezi az 1990 utáni egész rendszer alapjait – noha éppen ez volt az a korszak, amely megteremtette az alkotmányossági kultúránkat.”

Ami az új alkotmány koncepcióját illeti, az szakmai szempontból „a tankönyvekben sem szerepelhetne jobban”, harmonikusan illeszkedik az alkotmányossági tradíciókhoz. Mivel a politikai kommunikáció szimbolikus ügyekre koncentrált, nem pedig jelentős változtatásokra, újításokra, így a tervekben szereplő változtatások nem indokolják a hatályos alkotmánnyal szembeni negatív hozzáállást. Ellenkezőleg: a nem szimbolikus, konkrét újítások javíthatnának is a mostani alkotmányon, például az adatvédelem, az információszabadság vagy a környezetvédelem területén. Az új alkotmányban véleménye szerint az „újszerűség érzésének kielégítésére”, a szimbolikus hivatkozásokra a preambulum megfelelő hely lehet, a konkrét változtatásokról szólva pedig riasztónak nevezte az Alkotmánybíróság jogköreivel kapcsolatos bizonytalanságot.

Sólyom azt mondta, nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy – az új médiatörvény elfogadásával – Magyarországon megszűnne a demokrácia, és a diktatúra szélére sodródtunk volna. „Megygyőződésem, hogy Magyarország támaszkodhat alkotmányos kultúrájának erejére”. – Az alkotmányos kultúra folyamatos, nem változik négy évente, és ellenáll. A szabadság, a demokrácia elvesztése mindig hosszú folyamat és azokban a társadalmakban következik be, amelyeken belül eleve nincsmeg ezekről az egyetértés – mondta végezetül Sólyom László, meggyőződését fejezve ki, hogy nálunk van egyetértés.

Sólyom nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy az új médiatörvénnyel Magyarországon megszűnne a demokrácia