Kovács azt mondta: azért tartjuk igazságtalannak azokat a támadásokat, amelyek Magyarországot érték, mert a felmerült kérdésekre megfelelő és precíz szakmai válaszaink vannak. Ha ezek nem kielégítők, és bebizonyosodik, hogy valamilyen szempontból ütköznek az európai uniós szabályokkal, akkor természetesen nyitottak vagyunk a törvény megváltoztatására – közölte.

Jean-Francois Julliard, a Riporterek Határok Nélkül főtitkára, arról a korábban soha nem tapasztalt jelenségről beszélt, hogy újabban európai országokban is – név szerint említve Franciaországot, Olaszországot, Bulgáriát és Magyarországot – megsértik a sajtószabadság elvét, s emiatt a párizsi székhelyű szervezetnek egyre nehezebb a demokratikus értékekre hivatkozva fellépnie a világban.

Az idei az ellenállás éve lesz az MSZP számára, a jogállamiság korlátozásával és a rossz gazdaságpolitikával szembeni ellenállásé, amellyel párhuzamosan a párt alternatívát mutat fel a választóknak – jelentette ki kedden Washingtonban Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a Woodrow Wilson Tudósközpontban tartott előadásában. Mesterházy a Magyarország a Fidesz alatt: visszavonulás a demokráciától? című konferencián szólalt fel, amelynek másik előadója Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem tanára volt. Mesterházy hangsúlyozta, hogy az MSZP az alkotmányozás, a médiatörvény és a gazdaság kérdéseiben alapvetően nem ért egyet a Fidesszel, de a magyar belpolitikai kérdéseket nem kívánja összekeverni a magyar EU-elnökség ügyével, amellyel kapcsolatban korábban konszenzus született, s amelyet pártja támogatásáról biztosított.

„Ha Magyarország ma tagjelölt lenne a NATO-ba vagy az EU-ba, a felvételét bizonyára elhalasztanák” – hangsúlyozta lapunknak Gati, aki elmondta, hogy a magyar belpolitikával kapcsolatban kilenc hónapi hallgatás után fejti ki a véleményét. Gati szerint Magyarország már nem szabad, hanem egyre inkább irányított demokrácia, amelyben az állam az élet minden területén beavatkozik, egyebek mellett a sajtószabadság korlátozásával. A profeszszor hangot adott annak a véleményének, hogy az új médiatörvény célja a szabad eszmecsere megakadályozása. De, mint mondta, ez az új törvény „csak a jéghegy csúcsa”, s az igazi probléma az alkotmányos fékek és ellensúlyok korlátozása. „Sajnos, súlyos gondok vannak a magyar demokráciával” –mondta Charles Gati, aki reményét fejezte ki, hogy a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium nyilvánosan is állást foglal a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban.