Fiatal lányok az utcán
A belügyminiszter ezt Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselőnek válaszolta, aki többek között azt kérdezte tőle, hogy készül-e olyan program a BM-ben, amely kifejezetten a gyermekprostitúció visszaszorítását célozza, mert szerinte ezeknek a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal lányoknak a védelmét az államnak el kell látnia. Ezért a képviselő törvénymódosítást és a rendőrségen belül egy gyermekprostitúció ellenes akciócsoport létrehozását szorgalmazza.
Pintér Sándor szerint a képviselő felvetése téves. A miniszter azt javasolta a kormánypárti képviselőnek, hogy forduljon az oktatási államtitkársághoz, mert a megelőzés az iskola feladata, a rendőrség csak „jelzőrendszeri tagként” tud közreműködni. A belügyminiszter szerint megvizsgálva az utóbbi öt év statisztikai adatait, „megállapítható, hogy a tizennyolc év alatti prostituáltak előállítása egy közel kétszázezer fős lakosságú megyei jogú város kapitányságán kb. évi két fő.
Kisebb kapitányságokon pedig még ennél is ritkább a gyermekprostitúció”. Szerinte a statisztikai adatok és tapasztalatok tehát nem indokolják a rendőrségen külön gyermekprostitúció ellenes akciócsoportok létrehozását. Pintér leírja ugyan, hogy a büntető törvénykönyv bünteti azt a személyt, aki tizennyolcadik életévét még be nem töltött személlyel létesít ellenszolgáltatás fejében szexuális kapcsolatot, azonban hozzáteszi: „a prostituáltként előállított gyermek- és fiatalkorúak megkérdezése, illetve az esetleges prostitúcióra kényszerítés körülményeit vizsgálva elmondható, hogy a tetten ért fiatalok szinte kizárólag saját akaratukból folytatják e tevékenységet”.
Miközben a büntető törvénykönyv a 18 év alatti prostituáltat megrontás, azaz bűncselekmény áldozatának tekinti, addig a szabálysértési törvénykönyv szerint ugyanezt a kiskorú lányt meg is lehet büntetni, ha például felkínálkozik, türelmi zónán kívül áll vagy éppen nincs nála a bárca.