Andreas Gross svájci szocialista képviselő javaslatára, különleges eljárás keretében került az ET parlamenti közgyűlésének napirendjére a magyar demokrácia helyzetének ügye. A vitában elsőként Björn von Sydow egykori svéd védelmi miniszter szólalt fel és indokoltnak tartotta a Magyarországgal szembeni monitoringeljárás elindítását. Szerinte nem is csupán a sajtótörvény miatt, amely „kényszerzubbonyt” húzott a magyar médiára, hanem az egymást követő, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyírbálásától a választási szervek kinevezési gyakorlatán át a közalkalmazottak megfélemlítéséig terjedő intézkedéssorozat miatt. Javasolta, hogy a strasbourgi szervezet küldjön Budapestre két képviselőt, ők készítsenek jelentést a demokrácia magyarországi helyzetéről.

A szocialista frakció nevében felszólaló Gross éles kirohanást intézett Orbán Viktor és kormánya ellen, követelve, hogy azonnal vessen véget a totalitarizmust idéző módszereinek, amellyel a bipoláris rendszert felszámolva gyakorlatilag egypárti uralmat hozott létre Magyarországon. A vitában szinte kizárólag a Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti képviselők szólaltak fel, köztük öt fideszes, illetve kereszténydemokrata, valamint a jobbikos Gaudi Nagy Tamás. A néppártiak tompították a vitát és korainak nevezték a monitoringot.

A parlamenti vitát megelőzően azonban több néppárti ET-képviselő is javasolta a magyar demokrácia állapotának vizsgálatát, köztük mindenekelőtt a svéd Marietta de Pourbaix-Lundin. A képviselő asszony által fogalmazott, s rajta kívül öt ország 24 képviselője által aláírt levél szerint a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a demokratikus intézmények működésének területén Magyarország „csúnyán visszafejlődött”. Ezt bizonyítja szerintük, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak jelölési és választási folyamata oly módon változott, amely megkérdőjelezi az intézmény önállóságát és függetlenségét.

Furcsának nevezték, hogy a magyar kormány nyomban csökkentette az Alkotmánybíróság jogkörét, amint az megkérdőjelezte a kormány törekvéseinek jogszerűségét. A magyar kormány – amely rohamtempóban,elhamarkodottan írja át az ország alkotmányát – nem kérte ki sem nemzetközi szakértők, sem az erre illetékes velencei bizottság tanácsait. A levélíró svéd néppárti képviselő szerint az új médiatörvény korlátozza a szólásszabadságot, s igaz ez akkor is, ha a kritikák hatására Magyarország beleegyezett, hogy az Európai Bizottság vizsgálata után esetleg módosítja a törvényt.

A magyar médiatörvény egyébként már az ET keddi parlamenti vitájában is szóba került, méghozzá az újságírók informátorainak védelméről szóló jelentés tárgyalása közben. Több ET-képviselő javaslatára kiegészítésként került a szövegbe egy Magyarországgal kapcsolatos passzus, amely felszólítja a magyar kormányt és az országgyűlési képviselőket, hogy módosítsák a médiatörvényt, biztosítva, hogy az ne korlátozza az Emberi Jogok Európai Konvenciója 10. cikkelyében lefektetett, a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő jogot.

Jellemző volt a magyar médiatörvényről folyó vitában, hogy a néppárti-konzervatív képviselők is igen kritikusan szóltak hozzá, némelyikük „horrific legislation”-nek, „borzalmas törvénynek” nevezte azt. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács egyébként már december közepétől figyelemmel kíséri a demokrácia helyzetének alakulását Magyarországon. Honi civil szervezetek figyelemfelkeltő levelének hatására Thorbjörn Jagland, az ET főtitkára, korábbi norvég miniszterelnök Martonyi János külügyminiszternek írt levelében „arra bátorította a magyar kormányt, hogy az új alkotmány megalkotásakor támaszkodjon a velencei bizottság szakértelmére”.

A szerdai vitát követően, az ügy folytatásaként az EP Bürója pénteken összeül, s ez a testület hivatott eldönteni, hogy továbbítja-e az ügyet a monitoringbizottságnak.