Az Európai Bizottság levele arra hívja fel a figyelmet, hogy a médiatörvény valószínűleg nem minden tekintetben áll összhangban az uniós joggal – közölte tegnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, megerősítve: ha a testület kifogása megalapozott, a kormány a szükséges pontokon kész módosítani a jogszabályt. Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár az ellenzéki bírálatokra reagálva úgy fogalmaz: „elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely a bizottsággal kialakított konstruktív szakmai párbeszédet politikai konfliktussá kívánja gerjeszteni”. A kormány napokon belül, legkésőbb a jövő hét elején válaszol Neelie Kroes levelére, amelyet a médiaügyekért felelős biztos Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek címzett.

Szintén tegnap Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta: a médiatörvény számos ponton lehet rossz, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az sértené a szólás- és véleményszabadságot. A bizottság levelét elolvasva napnál világosabban látszik, hogy az nem támasztja alá azt a hajcihőt, ami az Európai Unióban és az Európai Parlamentben eddig folyt. Szerinte – a lapunkban tegnap elsőként magyar fordításban teljes terjedelmében közölt – levélben három olyan, „inkább jogtechnikai kérdésről van szó”, amelyeknek nincs közük a sajtószabadsághoz, a demokratikus alapjogokhoz. Felhívta a figyelmet, hogy Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Szlovéniában is számos vonatkozásban van például regisztráció. „Ha ezt átemeljük a magyar médiaszabályozásba, az maga az antidemokratikus világvég?” – vetette fel.

Munkatársunk kérdésére, hogy Nagy Anna kormányszóvivő és Kovács Zoltán államtitkár után miért beszél ő is technikai kifogásokról, holott Neelie Kroes levele szó szerint „komoly kétségeket” említ a médiatörvény és az uniós joganyag kompatibilitását illetően, Kósa Lajos azt felelte: a levél írói „csupa feltételes módban fogalmaznak. A kifogások jogtechnikaiak, és egy részük tévedésen alapul”. – Miért alapulnának tévedésen? Az Európai Bizottság szakértői nyilvánvalóan elolvasták a médiatörvényt – vetette közbe munkatársunk, mire a Fidesz alelnöke azt mondta: igen, és mégis úgy vélik, hogy kiterjed például a blogokra is a kiegyensúlyozott tájékoztatás. „De olyan kifogás nincs a levélben, ami megalapozná, hogy Magyarországon a vélemény- és szólásszabadság vagy a médiaszabadság súlyosan sérülne”.

Lapunk egy másik felvetésére, miszerint a levél a kiegyensúlyozott tájékoztatás kapcsán igenis kitér erre, hiszen úgy fogalmaz, „a bizottság szakértőinek kétsége van afelől, hogy ez összhangban van-e az EU alapjogi Chartájának 11. paragrafusával, mely a szólás szabadságának és az információszabadságnak az alapvető jogát tartalmazza”, Kósa Lajos úgy reagált: úgy látszik, a bizottság szakértői eltekintenek attól, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a hírműsorok tekintetében tizenöt éves múltra tekint vissza Magyarországon.

Kósa Lajos szerint egyértelműen látszik, hogy „ez egy mesterségesen felturbózott kampány”. Az egész „hajcihő” a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen. Az látszik, hogy a szocialisták minden határon túlmennek, Göncz Kingának megjelent egy nyilatkozata a Europen Voice január 13-i számában, és „egyenesen arról beszélt, hogy mindez nem elég, a lisszaboni szerződés 7. cikkelye alapján eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen, és akár a szavazati jogától is meg lehet fosztani az Európai Unióban, olyan mértékű szerinte a demokráciavesztés az országban. És azóta kiszivárgott, és folyosói beszélgetéseken több szocialista politikus is elszólta magát a tekintetben, hogy „az egészet, ezt a nemzetközi kampányt ők, a szocialisták szervezik” – állította Kósa Lajos.

Rombolja a kormány szavahihetőségét, hogy Kovács Zoltán és Nagy Anna azt állította, Neelie Kroes levelének egyetlen felvetése sem kérdőjelezi meg a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás magyarországi érvényesülését – ezt Kovács László mondta tegnap. Az MSZP alelnöke közölte: a kormány annak ellenére folytatott „gyermeteg hazudozást” a levél tartalmáról, hogy világos volt, annak szövege napokon belül nyilvánosságra kerül. Ráadásul a levél nem technikai jellegű kérdéseket fogalmaz meg, az EB kifogásai tartalmi jellegűek, a szólás és a tájékoztatás szabadságának korlátozását veti fel Neelie Kroes szerint a regisztrációs kötelezettség kiterjesztése is.

A szocialista politikus – volt EU-biztos – állította: nem igaz a kormányszóvivő azon állítása, hogy a bizottság csak akkor indít kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ha a kormány nem válaszol a levélre két héten belül. A bizottság ezt akkor is megteheti, ha a kormány válaszát nem találja kielégítőnek. Ebben az esetben az EB az eljárás első lépéseként felszólító levelet küld, az ebben megfogalmazottakra két hónapja van reagálni a kormánynak. Ha ez a válasz sem megfelelő, a bizottság felszólíthatja Magyarországot a kifogásolt törvényi rendelkezés megváltoztatására. És ha ez nem történik meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerül. Mandur László, az MSZP médiapolitikusa mindehhez hozzátette: Neelie Kroes leveléből az is kiderül, hogy az egy komoly vizsgálat első stációja. Az MSZP este felszólította Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, hogy 24 órán belül vonja viszsza azokat a keddi „alaptalan és rágalmazó kijelentéseit”, amelyek szerint a médiatörvény kapcsán kialakult „hajcihő” a szocialisták szervezése alapján indult az ország ellen.

Megválaszoljuk a levelet, utána még nyilvánvalóan egy tárgyalásra is sor kerül. A vizsgálat nem egyszerű levelezés, hanem inter aktív folyamat – mondta tegnap Kósa Lajos. „Ha írok egy levelet valakinek, az válaszol, és nem értünk vele egyet, azt mondom neki, te találkozzunk, és beszéljük meg egy kávénál”. Kósa Lajos a sajtótájékoztatón felidézte, egy debreceni szabálysértési probléma kapcsán az EU-vizsgálat a következőképpen nézett ki: „megírták a levelet, én válaszoltam, az szerintük nem volt jó, mire azt mondták, tesznek egy hivatalos látogatást Debrecenben. Eljöttek, megmutattuk nekik a helyszínt, meggyőződtek a saját szemükkel, hogy amit ők erdőnek véltek, az egy szántóföld, egyébként jól érezték magukat három napig, nagyon jó minőségű ellátásban részesültek, amit nem mi fizettünk, hanem az Európai Bizottság. Nem történt semmi extra”.

A Fidesz alelnöke „egy mesterségesen felturbózott kampányról” beszélt