Médiatörvény: kérdések, sértések, hátsó érdekek
Az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos levelének péntek esti megérkezése után néhány órával a magyar kormány képviselője már úgy értékelte, hogy a levél technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton az MTI-nek azt mondta, szó sincs ultimátumról, a Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos által jegyzett levél a már ismert felvetések írásos változata.
Az Európai Bizottság három kifogást emel az új médiatörvénnyel szemben. Az első, hogy a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Kifogásolja azt is, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.
Kovács Zoltán szerint az első aggály jogharmonizációs jellegű, az Európai Unió audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének átültetésével függ össze, és a médiatörvény területi hatályával kapcsolatos. Az államtitkár szerint azonban a magyar jogszabály ezen a ponton szinte szó szerint emeli át az uniós rendelkezést. Ugyancsak technikai jellegűnek értékelte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését firtató és a médiumok regisztrációjának részletszabályaival kapcsolatos kérdéseket. Kovács arra hívta fel a figyelmet, hogy e felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte. Németh Zsolt külügyi államtitkár a Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában megerősítette: amennyiben az Európai Bizottság kifogásolná a törvény egyes elemeit, úgy Budapest kész elfogadni a következtetéseket.
Neelie Kroes levele viszont nem tartalmazza azt az általa múlt héten megfogalmazott további kritikát, hogy továbbra is vizsgálják „a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését”. Lapunknak az Európai Bizottság egyik szakértője arra hívta fel a figyelmet: Viviane Reding alapjogi biztos is vizsgálatot kezdeményezhetne. Több szakértő szerint ugyanis az új magyar médiatörvények ellentétesek az Európai Unió Alapjogi chartájának tizenegyedik cikkelyével, amely a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságáról szól. Ez ugyanis azt mondja ki: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. A tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.” A szakértők szerint e cikkely alapján is meg kellene vizsgálni a magyar médiatörvényt, például azt, hogy a magyar médiahatóságnak milyen beavatkozási lehetőségei vannak az információk és eszmék megismerésének szabadságát illetően, illetve hogy a közmédiumok öszszevonása, hírközpontjuk létrehozása mennyiben tartja tiszteletben a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét.
A médiahatóság elnöke szerint alapvetően gazdasági és politikai érdekek állnak a médiatörvény körüli viták hátterében. Szalai Annamária az MR1-Kossuth rádiónak vasárnap azt mondta: sok külföldi támadás összemosta a médiatörvényt a válságadókkal, a bankadóval és a magánnyugdíjpénztárak ügyével. (Valójában fideszes politikusok, köztük Kósa Lajos állították azt, hogy a bírálóknak nem is a médiatörvénnyel, sokkal inkább például a különadókkal van gondjuk. – A szerk.) Szalai szerint a médiatörvény európai vitája során megmutatkozott, hogy az európai politikában sem feltétlenül a tények, hanem „hátsó érdekek” befolyásolják a pártokat. A médiahatóság elnöke közölte: szívesen fogad minden, a médiatörvényről szóló kritikát, ugyanakkor meggyőződése, hogy a jogszabály megfelel az európai uniós irányelveknek.
Az MSZP ugyanakkor nevetségesnek és sértőnek tartja kormánypárti politikusok azon állításait, hogy az MSZP kezdeményezte és szervezi a médiatörvény elleni külföldi támadásokat. Kovács László, a szocialista párt alelnöke szerint e kormányzati felvetés sérti az ügyben megszólaló külföldi politikusokat és újságírókat is, hiszen azt a látszatot kelti, mintha nem a demokrácia vagy a sajtószabadság érdekében, hanem az MSZP felkérésére szólaltak volna meg. Kovács szerint hibás az a kormányzati következtetés, hogy szerdán Strasbourgban az Európai Parlament ülésén a magyar kormányfő „megvédte Magyarországot”, hiszen egyik felszólaló sem támadta a magyar uniós elnökség programját vagy Magyarországot.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a hét végén azt mondta amédiatörvényről: nem arról van szó, hogy itt január elsejétől nem lehet leírni egy bíráló szót sem, hanem arról, hogy a jogszabályban vannak olyan regulák, amelyekhez hasonlóhoz a Kádár-korszakban már hozzászokhattunk. Ezeket a regulákat senki nem veszi igazán komolyan, de ezek a regulák alkalmasak arra, hogy a hatalom teljes erejével lesújthasson, ha valaki igazán veszélyessé válik.
Hányadik helyen végezne vajon Ian Kelly – az Egyesült Államoknak a bécsi székhelyű Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált nagykövete – egy Ian Kelly-hasonmásversenyen? Ez jut az ember eszébe, amikor az amerikai kormányilletékes a médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmait kifejtő, lapunkban is ismertetett állásfoglalása kapcsán ezt olvassa: „Gyerekek, az az érzésem, ezt ide a liberálbolsevikok tették fel, nem az amerikai nagykövetség.” Erre reagálva pedig ezt: „Teljesen egyetértek! Ez inkább provokáció lehet, nem pedig az USA kormányának hivatalos álláspontja.” Kelly egyébként az egyik legismertebb amerikai diplomata a médiában, mivel korábban külügyi szóvivő volt Washingtonban. Honfitársaink több tucat hozzászólásban fejtették ki véleményüket a washingtoni külügyminisztérium által működtetett America.gov internetes portálon, angolul és magyarul is. A kommentek egy része megkérdőjelezi annak erkölcsi alapját, hogy az Egyesült Államok állást foglaljon a magyar jogszabállyal kapcsolatban. „Az USA is csak egyre lejjebb és lejjebb csúszik gazdaságilag, de főként erkölcsileg! A demokrácia mögé bújva igáznak le országokat, de igazából még az sem megy nekik.
Az emberi jogok »legelkötelezettebb védői« foglyokat kínoznak, aláznak...! Úgyhogy inkább hallgassanak, és ne adjanak tanácsokat!” – áll az egyikben. Ugyanez tömörebben egy másikban: „A saját sz.ros belügyeitekkel kellene foglalkoznotok.” Egy mezőtúri hozzászóló Vietnamra, Guantánamóra, „az indián holokausztra” emlékezteti Kellyt. Mások viszont megköszönik hozzászólását. Többen megkérdőjelezik egymás elmeállapotát, becsmérlik angoltudását. X. szerint Y. (szintén magyarul) „pusztában lakó, büdös paraszt”, Z. pedig úgy látja: Y. „galíciai jöttment”. Akad, aki szerint „miniszterelnökünk született idióta”. „Éppúgy, mint kedves anyád” – felelnek neki. Vannak a tárgyra szorítkozó bejegyzések az amerikai állásponttal szembeniek és a mellette lándzsát törők között is. „Lenne olyan szíves, és megosztaná a konkrét kifogásait? Őszinte híve” – áll egy beírásban. A portál szerkesztője egy idő után lezárta az egyébként moderált vitát, köszönetét fejezve ki „mindazoknak, akik megosztották gondolataikat”. (Szőcs László, Washington)
