Az egyik projektvezetője Vajda Mihály, a másiké Heller Ágnes volt. Az említett öt pályázatot öt különböző tudóscsoport adta be, személyi és intézményi átfedés nélkül 2004-ben és 2005-ben. Az NKTH kiterjedt pályázati rendszerén belül 2004-ben 25 pályázat nyert el összességében közel másfél milliárd forintot az úgynevezett Nemzeti kutatási és fejlesztési program (NKFP) keretében. Közöttük bőséggel találhatók a tradicionálisabb társadalomtudomány és bölcsészet témái. A Magyar Nemzet hármat emelt ki belőlük problémásként, köztük a Vajda-féle pályázatot is.

Budai Gyula öt pályázat dokumentációját vizsgálja

De támadták Steiger Kornélt és Radnóti Sándort is. Az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének nevében pályázó Steiger a Határmezsgyék: filozófia és tudomány az ókorban című pályaművére 89 millió forintot fizettek ki. A Radnóti (ELTE Művészetelméleti és Médiaoktatási Intézet) vezetésével pályázók szintén kilencvenmilliót nyertek Az esztétikai reprezentáció történeti és elméleti aspektusai című kutatással. Ők egyébként A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása című kiíráson nyertek, ugyanott, ahol az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet nevében pályázó Kulcsár Szabó Ernő is; a Média-kultúra-irodalom: Az irodalom és kultúratudomány gondolkodástörténeti távlatai című anyaga 20 milliót kapott.

A Vajda-féle projektben érintett debreceni filozófusok közleményben tiltakoztak pályázatuk tudományosságát és szakmaiságát ért támadások ellen. Az európai szellem és a totalitarizmus című kutatás a Debreceni Egyetem Filozófia Intézete és az MTA TKI Vulgo Kutatócsoportja konzorciumában történt Vajda vezetésével 2004 és 2007 között. A 90 millió forint vissza nem térítendő támogatásból három éven keresztül összesen több mint száz kutató munkáját finanszírozták az elvégzett munka után kifizetett honoráriumokkal, álláshelyek létesítésével. Az összegből fedezték a könyvkiadás és a konferenciarendezés dologi költségeit, továbbá számítógépet vásároltak, valamint rezsit fizettek az egyetemnek.

2005-re a programot átkeresztelték Jedlik Ányosra, s a nyertes pályaművek címei a hozzá nem értő számára is tükrözik, hogy a koncepció is változóban volt: az 52 pályázat zöme közvetlen gyakorlatias szempontot sejtet, de ekkor is találunk még szép számmal bölcseleti vagy éppen kultúrtörténeti témákat. Közülük kettőt indexált a Magyar Nemzet.

Az egyik Heller Ágnes Alaptalan alap: A tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában című pályázata, amely 53,9 millió forint, vissza nem térítendő támogatást nyert. A körülményekre jellemző, hogy ugyanezen a pályázaton nyert például az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum is, A magyar színházak műsoradatainak, forrásainak elemzése, a 21. századszínháztörténet-írásának elméleti és gyakorlati megalapozása című kutatására 41,6 millió forintot. Vagy az MTA Zenetudományi Intézete CANTUS PLANUS: Európa és Magyarország a középkori zenetörténetben című pályázata 50,3 milliót nyert. S ugyanott például a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Pszichológiai Intézete is nyert a Nemzeti és etnikai identitás vizsgálata történelmi eseményekre vonatkozó szövegek narratív alakzatainak számítógépes tartalomelemzése révén című kutatása 38,4 millió forintot. Budai a jelek szerint kifejezetten Nietzschét nem tudta összefüggésbe hozni a pályázati célokkal.

A kiírás másik megbélyegzettje a 70,5 millió forintot nyert Vallásfilozófia és a vallások társadalmi jelenléte című kutatás. Gazdája az MTA Filozófiai Kutatóintézete, amelynek igazgatója akkor Borbély Gábor volt. Ugyanezen a pályázaton nyert például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke A tudomány személyes, társas és morális vonatkozásai – Polányi Mihály filozófiája alapján című pályázata 21 milliót. Valamilyen ok miatt ezt nem kifogásolták, talán Polányi filozófiájának alapos ismerete miatt.

Még egy érdekesség. A kiírás szerint a 2006-os Jedlik Ányos program a szellemi és anyagi erőforrások koncentrálásával a jelenkor gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaira komplex megoldást nyújtó projektjavaslatok közül azokat támogatta, amelyek a kutatásfejlesztési megoldások középpontjába az életminőség javítását helyezik. Így kapott pénzt az MTA Irodalomtudományi Intézete: A James Joyce-életmű magyar szövegkorpuszának kialakítása, a magyar Joyce-recepció hozzáigazítása a nemzetközi eredményekhez és trendekhez című anyaga 24 millió forintot. Ezt a döntést is támadta a Magyar Nemzet 2006 augusztusában. Mint írták, a posztmodern előfutárának számító íróval kapcsolatos téma párhuzamba állítható Heller Ágnes 2005-ös pályázatával. Ha valaki még emlékszik erre, az nem sok jóval kecsegtet.