Az Európai Bizottság szóvivői világossá tették, hogy a magyar hatóságoknak címzett, péntek este elküldött levelük valójában azokat az aggályokat tartalmazza, amelyekről hétfőn Strasbourgban Neelie Kroes beszélt az Európai Parlament (EP) szabadságjogi bizottságának ülésén. A levelet, amelyet tegnap egyeztettek Brüsszelben és az elküldésére Strasbourgban tett ígéretet José Manuel Barroso bizottsági elnök. A magyar válasz függvényében kezdődhetnek majd meg a konzultációk a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról, már ha ezt szükségesnek találják.

Az unió jogi szolgálata meglehetősen nehéz helyzetben van: a magyar kormány ugyanis a saját szabályozása kialakításakor valóban a tagországok médiatörvényeiből szemezgetett, csakhogy szinte mindegyikből „kivették” a legszigorúbb vonatkozó pontot. Ezt korábban lapunknak Haraszti Miklós, az EBESZ korábbi médiabiztosa úgy fogalmazta meg, hogy Magyarországon „berendeznek egy kínzókamrát, aztán elmondják, hogy lám, más országokban is van négy fal, vannak kötelek, horgok és a többi”. Igen ám, de amire a Fidesz utal, vagyis a diszkrimináció tilalma valóban nagyon erős európai szabály, és a magyar szabályozó rendszert nem lehet elmarasztalni azért, ha ugyanaz az elem más ország szabályozásában is föllelhető, még ha esetleg egészen más környezetben is.

Az egyre erősebb nyomás miatt ugyanakkor az Európai Bizottság rákényszerült, hogy állást foglaljon a vitában. Ez a nyomás most fokozódik, hiszen a magyar médiaszabályozással kapcsolatos vita eddig jobbára Európára koncentrálódott, azonban tegnap már Washington is beleszólt: az Amerikai Egyesült Államok EBESZ miszszióvezetője, Ian Kelly Bécsben állásfoglalást tett közzé, amelyben egyebek mellett az áll: „Felszólítjuk Magyarországot, mint közeli szövetségesünket és barátunkat, hogy erősítse meg a sajtószabadságot otthon és az egész térségben is. Az új médiatörvény elfogadása jelentős nemzetközi aggodalmat váltott ki a véleménynyilvánítás szabadságának magyarországi jövőjével kapcsolatban. (...) Ennek megfelelően azt szorgalmazzuk a magyar illetékeseknél, hogy vegyék figyelembe a jogszabállyal kapcsolatos aggodalmakat, beleértve a Dunja Mijatovics (az EBESZ médiabiztosa – a szerk.) által említetteket. Biztosítsák továbbá a véleménynyilvánítás szabadságának, ideértve a sajtószabadságnak teljes mértékben való tiszteletben tartását Magyarországon, amelyet régóta elismerés övez a totalitarianizmussal szembeni harcban játszott vezető szerepéért” – áll a szövegben.

A bizottságnak valójában nincs más lehetősége, mint hogy a magyar médiatörvény vizsgálatakor az audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek a nemzeti joganyagba átültetését tanulmányozza. Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője péntek délután azt mondta, hogy a levél lényegében három aggályt fogalmaz meg. Az első: a médiatörvény kérdéseket vet fel az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel kapcsolatban, mert a szabályozás vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is. A direktíva ugyanis a belsőpiaci elvek alapján azt rögzíti, hogy a médiavállalkozásnak csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia. Forrásaink azt mondják, hogy az irányelv csak konzultációk után teszi lehetővé például adások leállítását, miközben a magyar szabályozás utólagos egyezkedést helyez kilátásba. A második aggály: a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről – ahol az ilyen követelmény elfogadott – kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például a videoblogokat. Ez aránytalannak látszik a bizottság számára, akárcsak a harmadik aggály, amely azzal kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok „túlzott alkalmazásának”.

A pénteki bizottsági tájékoztatón számos külföldi tudósító próbálta firtatni, vajon miért nem szólal meg az ügyben Viviane Reding alapjogi biztos is. A válasz: azért, mert az audiovizuális direktíva átültetésének vizsgálata Kroes tárcájához tartozik. Reding egyébként nem utazott el az igazságügyi tanács tegnapi, Gödöllőn tartott informális ülésére, ahol egyébként – meglehetősen váratlanul, hiszen a témák között nem szerepelt a médiaszabályozás ügye – Max Stadler, a német igazságügyi minisztérium államtitkára mégiscsak szóba hozta ezt a kérdést. Kifejtette, hogy a német igazságügyi tárca törvényjavaslatot terjesztett elő a sajtószabadság erősítésére. Ennek keretében említette annak szükségességét, hogy az újságírókkal szemben büntetőjogilag ne lehessen eljárni akkor, ha a rendelkezésükre bocsátott információkat felhasználják. Leszögezte, hogy a német kormány helyesnek tartja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos vizsgálatát, hogy a magyar médiatörvény minden pontjában megfelel-e az európai jogszabályoknak. „Bízom abban, hogy az Európai Bizottság gyors és alapos vizsgálatot végez” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Németországban az alkotmánybíróság a sajtószabadságot a demokrácia szempontjából mértékadónak, illetve alapvető fontosságúnak tartja. „Ezért is állandóan vizsgálnunk kell, hogy a német törvényben milyen lyukak vannak, és mit lehet tenni a sajtószabadság védelmének erősítésére”.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint, ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy a magyar médiatörvénynek van olyan pontja, amelyen változtatni kell, mert nincs összhangban az uniós jogszabályokkal, akkor a törvényt természetesen megvitatják és módosítják. A magyar tárcavezető pénteken Gödöllőn utalt arra, hogy a kormány az ügyben az Európai Bizottság vizsgálatának eredményére vár.

Visszatérve a brüsszeli dilemmákra: Kroes a hét elején Strasbourgban azt is felvetette, hogy megnézik a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium – idézzük – „nehéz kérdését” is. Forrásaink szerint a bizottság számára komoly kérdés, hogy a médiatanácsi tagok kinevezésével nem bomlotte meg a fékek és ellensúlyok rendszere. Kroes mindenesetre jelezte: a törvény végrehajtását nagy figyelemmel követik majd. Azaz a kétharmados többségű magyar kormány nem vonhatja ki magát az uniós tagországok érdeklődésének homlokteréből.

José Manuel Barroso strasbourgi ígérete szerint elküldték a levelet